Napi Hírek, 1930. január/1
1930-01-11 [0218]
/GOTíer cikkének folytatása/ Meg vagyok győződve, hogy üngolország ilyen igények honorálásába, amelyek nem becsületesek, nem egyezik bele. Ezekkel az " igényekkel csak azért léptek fel, hogy Magyarországot a békeszerződés 250. pontjának a feladására kényszeritsék. Elkeli ismerni, hogy " a kisantant alkarok még csak nem is kísérelték meg valódi céljaik leplezését. .Azt hangoztattak,, hogy hajlandók követeléseiket mérsékelni, ha viszonzáskép biztos.it iák őket, hogy nem kell fizetniök a trianoni békeszerződésbe folyó kötelezettségeik kimondott megsértéséért, amellyel kapcsolatban pedig a vegyes döntőbíróság előreláthatóan fizetésre kötelezte volna őket. Sző van itt elsősorban azoknak a volt magyar állampolgároknak az ügyeiről, akiknek birtokát a kisantant államok kártalanítás nélkül kisajátították. A valóságban azonban a kisantant még sokkal tovább akar menni és azt kívánja, hogy egészen töröljek el a vegyes döntőbíróságokat,rekompenzáciokónt azért, hogy a" kisantant ^láirja a Youngrtervezetnek a nem német jóvátételre vohatkozj reszet. Ismétlem és hangsúlyozom, hogy ha a nagyhatalmak ilyen ajánlatba beleegyeznének, ez nemcsak a békeszerződések szentségére" jelentene nagy csapást, hanem a nemzetközi viszályok bírói elintézésének egész rendszerére is, amelynek fenntartását pedig a békeszerződésekkel kapcsolatban ünnepélyesen megígérték, végül csapást jelentene a dolog a nemzetkőzi jog elvei szempontjából is. A jóvátételek kérdését semnikepen nem lehet összefüggésbe hozni azzal, hogy valamely állam a békeszerződések alagján milyen módon kívánja támogatni idegen " uralom alá került kisebbségeit. Magyarország nem egyezhet bele a kisantant ajánlatába, a nagyhatalmak nem tűrhetnek olyan akciót, amely a háború megszüntetésére életbeléptetett nemzetközi bíráskodás elvet megcsúfolja. Ki lehet mutatni, hogy. az a jóvátételi összeg, amelyet Magyarországra kivetettek, ^fedezi a Magyarországgal szemben támasztható „eparácios kötelezettségeket. A kisantant államok sokezer acre területet kaptak Magyarország földjéből,ebből a legtermékenyebb európai földből, továbbá tobb milliárd aranyfrank értékű állami javakhoz jutottak, de ezenkívül Hománia 1919-ben, mikor a szövetségesek tiltakozása ellenére tovább folytatta Magyarország megszállását, minden elérhető értékre* rá* tette a kezet es mintegy 116 millió font értékű ingóvagyont harácsolt össze Magyarországon. Szert az elismert törvénytelen aktusért,Románia egy penny kárpótlást sem fizetett és eg^ tárgvat sem adott vissza a " könnyűszerrel összeharácsolt értékekből". Az á mól, ahogy Bománia kibujt a kártalanítási k^eflezettaag alól, nagyon is kihívja a kritikát. ^lügy^iSHjMagy ár ország? pénzügyi összeomlása után a népszövetséghez .azzal a keressél fordult,. " a oldja fel a magyar állami bevételek zálogjogát olyan értelemben, hogy Magyarország 10 millió fontnyi nemzetközi kölcsönt tudjon felvenni. A kölcsönt csak valamennyi hite®5° n államnak a beleegyezésével kaphatta meg ragvarország. Bománia kivételével a hitelező államok meg is adták báeegyézésükfCfSománia azonban * gólyán feltetel alatt volt hajjálandS ezt megtenni , hogy Magyarország viszszavonia a 116 millió font összegről benyújtott ' ' kártérítési" igényét riomániával szemben, Magyarország, amely kétségbeesett helyzetben volt, 10.000 font külföldi kölcsön elnyerése érdekében kénytelen vo fbeleegyezni ebbe a követelésbe. Ha nem teszi meg, nem kaphatja meg a kölcsönt. /Folytatása következik/ OM7 , Rn!!lc „ £ , Ti „
