Napi Hírek, 1929. december/2

1929-12-18 [0217]

§ A Magyar Statiszti Társaság dr, Thirring Gusztáv elnöklete alatt tartott ülésén dr, Gortvay György egye temijtan ár miniszteri osztálytsmácsos székfoglaló előadást tartotta "A kereső nők szociális helyzete és munkaviszonyai" cimen, JwAy^« Gortvay rámutatott arra, hogy a női munka és maga a kereső nő is korú k egyik legégetőbb szociális problémájává lett. A-kérdést a magyar társadalomtudományi szakirodalom meglehetősen mostohán kezeli, pedig a női munka térhódítása sokirányú társadalompolitikai vonatkozása miatt és főleg a nő gazdasági és társadalmi életfelfogásának, erkölcsi ideáljának megváltozása miatt óriási fontosságú. A nőt kenyérkereső pályára főleg a családfenntartó elégtelen jövedelme, a termelés mechanizálódása, a nemek eloszlásának nyomasztó egyenlőtlensége és az önáll

0 élettartalom utáni törekvés kényszeritette. Euró-' . pában körülbelül 20 millió a nőtöbblet, Bagyarországon pedi^ a valóságos nőtöbblet a 16-40 éves korban 198,032, Az európai nőtöbbletnek szervezett kitelepitésére irányuló mozgalmak nem sikerültek, bár teoretikusan helyesek és igazoltak, A kereső nők száma Magyarországon 1,127,615 j az összes női lakosságnak 27.5? Ausztriában 34,8, Bulgáriában 48,4, Észtországban 48,9, Spanyolországban 9,8, Délafrikában 48,8 százaléka. A kereső nők főfoglalkozási ágak szerint való megoszlása: őstermelés 5607'százalék, ipar 11,77 százalék, közszolgálat és szabadfoglalkozások 4.68 százalék, házicselédek 12,90 százalék. A női keresőknek az összes keresőnépességhez viszonyított aránya csaknem az összes foglal" ozási ágakban emelkedett, kivéve a házicselédek lategoriáját. Az emelkedés az őstermelésben, a kereskedelemben, a szabadfoglalkozásokban ós a közszolgálatban a legnagyobb. Az iparban foglalkoztatott női keresők 48.2 százaléka a ruházati iparban, 13.6'százaléka a szállodás iparban, 8.9 százaléka az élelmezési iparban és 6,2 százaléka a fonó ós' szövőiparban van alkalmazva, A gyáriparban alkalmazott nők száma 1922.-től 1925-ig 14,4 százalékkal emelkedett. A női munka térhódítása a szellemi pályák terén a tanügy, a szociális és egészségügyi munka, a tisztviselőnő és az irodai segédmunka terén a legnagyobb. A mai női munkaviszony jellemzői: az alacsony munkabér, a férfi és a női munkabér közötti különbség, a szakképzést nem igénylő foglalkozásokban való el he lye ződés ós a foglalkozásváltozás gyakoriság. A kereső női népesség kormegoszlása: az összes kereső nők közül 7.20 százalók 7-14 éves, 22.86 százalék'15-19 éves, 42.40 százalék,20-30 éves, 17.85 százalók 40-59 éves, 9.66 százalék 60 áven felüli volt. A kereső nőknek körülbelül 26 százaléka tehát negjven éven felüli, vagyis jelentékenyen csökkent munkaképességgel és csökkent kereseti lehetősé"gel dolgozik. A kereső nők műveltségi állapota a házi" cselédek között: nyolo ' középiskolát végzett 143, hat középiskolát 391, négy középiskolát 3970, /Folytatása következik/ ORSZÁGOS LEVÉLTÁR K. szekció