Napi Hírek, 1929. december/1

1929-12-03 [0216]

A Fé*méltóságu Asszony . felé, aki már évekkel ezelőtt küldötte az ő nagy leikenek vergődését a magyar társadalom legveszélyeztetettebb e­leméi felé, aki valoszinüleg befelé sirt el könnyeket, amikor látta, hogy milyen^nagy veszedelemben van ez a réteg már születési percétől kezdve, de később is, amikor az élet amaga szennyes kezeit nyújtogatja feléje és próbálja levonni az iszapba. Az ő lelkéből virágzott ki az a gon­dolat, hogy különösen a veszedelmeztetettebb leányifjuság részére ott­hont ke 11 létesiteni, magyarmeleget, védőt, szinte bástyaszerüt, amely •' • megvédje ezt az értéket és visszaadja az életnek, -Nem tudom, hiszen a jó Isten gondviselésének csodálatos járását mi emberek emberi szemmel nem tudjuk meglátni, bizonyos azonban aZj bogy ami ebben a világban történik kinn, és a mi lelkünkben bennt, valami Kapcsolatiban van az isteni gondviselés elhatározásával. Es én nem tudom - de jól esik • nekem hinnem, hogy akkor, amikor az egész nemzet együtt virrasztott egy gyermek betegágya mellett a Pőméltóságu Kormányzó^Urral, de különösen a szenvedő édesanyával, vájjon az isteni Gondviselésnek csodálatos szalázatában nem éppen ez az elhatározás volt­e a döntő momentum. Talán éppen ez az elhatározás volt az, amely Isten irgalmasságát kedvezőre fordította, amely - mert kiönti a lélek jóságát f enerációkon keresztül sok, sok gyermekre,- Isten irgalmasságát jutalom­épen már most megszerezte. De köszönnöm kell a székesfőváros felé is. A székesfő­város, ,amit csinál, azt kétségkívül lélekkel, fantáziával és szivvel csinálja. Köszönöm a fővárosnak a magyar nemzet és mindazok nevében, akik védelmet ás gyógyulást kapnak majd ebben az intézetben, hogy el­kapta az állam gesztusát s folytatta a gondolatot, mégpedig ugy, hogy dicsőségére válik a gondolatnak európai vonatkozásban is. Es most legyen szabad • a mély hálának, hó­dolatnak és köszönetnek virágkoszoruját elhelyeznem a Pőméltóságu Kor­mányzó Ur'előtt. A polgármester ur azt mondotta megnyitó beszédeben, hogy nagy ,• irányi tó, # acélos és férfias akarat áll az ország álén,. Ez így van. íz irányi tó ás acélos akarat nem virágos és nem mosolygó, nem közvetlen és legalább látszólag nem tudja önmagát szétosztani. Az az akarat, amely acélos,rendesen tömör befelé s elhatározásaiban nyilvá­nul meg leginkább. A Pőméltóságu Kormányzó Ur megtisztelte magas megje­lenésével ezt az intézményt és ezt az ünnepet. 8 nem mondja, ellenben én tudom, hogy szive szerint cselekedett, mert egészen bizonyos, hogy nagy akarati vonalában fekszik az a cselekedet, amely most itt megtes­tesülést nyert. Ennek következtében egészen bizonyos, hogy magas megje­lenése elismerése kivan lenni ennek a gondolatnak és buzdítás mind azok felé a tényezők felé, akik ennek az intézménynek látesitésével foglal­koztak és akik belső tartalommal és élettel töltik majd meg ezt az in­tézetet. /-rra kérem a jó Istent, hogy az ő áldása honosodjék meg ebben az intézetben. Plántálja bele a jó Isten az ő megvilágosító fény­forrását, az ezzel az intézettel vesződő embernek, a legutolsónak is a lelkébe, hogy világosság áradjon ki innen, erős generáció^, amelyeket azonban már megpántolt az evangéliumi és isteni acélosság arra, nogy az élet ne tuja többé őket lefelé hajtani az élet szennyébe ./vége köv /

Next

/
Oldalképek
Tartalom