Napi Hírek, 1929. december/1

1929-12-03 [0216]

§ . Császár és komédiás. Heveri Sándor drámájának, a Császár és komédiásnak, pévvteki reprizén ui. szereplőként először játsza Bajor Gizi Helénát, Odry Arpáa pedig Genesiust. Rajtuk kiviil uj szereplők még;Mihályffy Béla /Galerius/, Lehotay Árpád /.imilius Victor/, Timár /Claudius'/, Sartos Gyula /^lexander/, Fehér Gyula /Polio/, M. Iványi Irén /dajka/ Böry Kató /Livia/. c>zabő Margit /Sabina/, Gyenis üde /harmadik szinész/, Hosszú Zolxán /negyedik szinész/, Barsy Ödön /testőr/, Onody Akos /első kamarás/, Gabányi Lápzlo /második kamerás/, Turányi Alajos /ceremóniamester/ és Greguss ^rltán /poroszló/. Régi f eladataikat tartották meg:Gál Gyula, Cs, .*czél Hona, Kürti József, Harasztos Gusztáv, Bodnár Jenő, Lbsonczy Zoltán, Szőke Sándor és Gyergyay. § .iz ilnémult harangok szereposztása. Szombaton éjjel féltizenegy órakor a TSSz tizéves fennállásának jubileumára az elnémult harangok kerül szinre a Nemzeti Szinházban a következő sz reposztással: Simándy Pál - ^bonyi Géza, Torodescu Tódor - Gál Gyula, Szalatnay Barnabás - Mhályffy Károly, Pap Mózes - Kürti József, Benedek - Pataky József, * harangozó - Hosszú Zoltán, Kovács - Losonczy holtán, Gáspár - Szathmáry Lajos, Györgye - Gyenis Bde, Petru - Rózsahegyi Kálmán, Pakuiár bojtár - Szőke oándor, Juon - Bodnár Jenő, Az_egyik öreg presbiter - Szőke Lajos, .1 másik öreg presbiter - Gabányi László, Earbule - Tábory Imr e, Todorescu Tódorné - S.Fáy Szeréna Florica,leánya - T. Mátray irzsi^ Sári néni - Rákosi ^zidi, Kiso - D.Liget i Juliska, «j"uonné - Kelemen Mária, -gyik öregasszony - M. Ivá.nyi íren, JSásik öregasszony - Cs. Rosos Giza, ugy EKJC - Cserepy László,' § G e n f,december 3. /Magyar Távirati Iroda./ A Journal de Geneveben- Burky genfi egyetemi tanár a lap gazdasági rovatvezetője "fizethet-e Magyarország?"/ cikket irt, amelyben hangsúlyozza, hogy Magyarország . mostani jelentékeny, sot nyomasztó' terheinek semminemű sulyosbitását nem , vállaÜ^. Csak" a ma gyarországi^gazdasági helyzet pontos vizsgálata világitlfat be némileg a reparácios kérdés áthatolhatatlan sötétségebe. 4 magya

r • ; /

gszdaság legfontosabb ágát a mezőgazdaságot, erős mértékben /nemzet- / sújtja a mezőgazdasági termékek árának nagy csökké né se.i* gabona eladási ára alacsonyabb, mint előáll it ás i ára és a magyar gazdát, aki csak ugy él meg, hogy mag s kamatra hitelt vesz fel, senki sem győzheti meg arról

? hogy t adóterhe in felül a reparácios összeg uj rendezése következtében még további terheket vállaljon, Á helyzet oly kritikus, hogy a magyar kormánynak segitő rendszabályok hoz kell nyúlnia. A helyzetet csak sulyosbitja az a körülmény, hogy Magyarországon!a háború befejezése óta,krónikussá vált a munkanélküliség. H országban mintegy ötszázezer munkanélküli van,s e munkanélküliek p^yik fele földmunkás, a másik fele szellemi munkás. A •:*• t munkanélküli szellemi munkások sorában vannak orvosok, ügyvédek, kereskedelmi és irodai alkalmazottak, hírlapírók, tisztviselők és az elszakított területekről menekült nyugdijasofc. A munkanélküli kereskedelmi alkalmazottak helyzetükön ugy akartak segíteni, hogy kiskereskedéseket nyitottak, de azzel csak egymás helyzetét nehezítették. Az ipari szakmunkások, akik luxuscikkek gyártásával foglalkoznak, nem kapnak rendeléseket. Mi ittL

;

*ű '

t •"», . már tudjuk, "hogy milyen csapás a munkanélküliség, bár nálunK ez nem volt ilyen általános. Könnyen elképzelhetjük a magyar állam nehézségeit.; . '• '•" -1 s&ípjr : ya nyomorúságon. Qc^^dv^