Napi Hírek, 1929. december/1
1929-12-03 [0216]
Peyer Károly azt az indítványt terjeszti elő, hogy "akit a polgármester állit a kerület élére" helyett az vétessék a szövegbe "akit a törvényhatósági bizottság közgyűlése a kerület élére megválaszt." Javasolja továbbá, hogy a kerület: előljáró hatáskörét a törvényhatósági bizottság szabályrendelettel szabályozza, ' Wolff Károlynak az előadói módosítással szemben, amely a kerületi elöljárók hatást rendeleti uton kívánja szabályozni, alkotmányjogi aggályai v a nnak.jL pari áment áris tárgyalások alkalmával egyöntetű volt az a vélemény, nogy a minisztériumnak olyan meghatalmazást nem lehet a^ni, amely a törvényhozás munkáját pótolja. Az elöljárósági törvényt lehet újból törvénnyel megváltoztatni, de semmiesetre sem szabad rendelettel. A jelenlegi szövegezés értelmében azonban a jelen törvényjavaslatot is és minden törvényt meg lehet változtatni/. Az elöljáró és a polgármester hatáskörének megállapításánál TBeg kell hallgatni a törvényhatóságot. ^Vu^°t£Í<?&«X. Viczián István alkotmányjogi aggálya ugyanaz, mint Wolffnak, de a joganyag kezelése szempontjából sem tartja a rendeletet helyes elintézési módnak. Nincs is erre szükség, hiszen három év bőségesen elesendő egy törvény meghozatalára. Szilágyi Lajos: Ez a szakasz azok közé tartozik, amelyeknek elejtése garantálná a törvényjavaslat sima .tárgyalását. Helyesli Wolff állásfoglalását. Nemcsak alkotmány jogi, hanem politikai, célszerűségi szempontból is hibáztatja a szakaszt. Sajnálattal látja, hogy a kormány nem vette figyelembe félévvel ezelőtt tett propozicióit, hogy a mindennapi panaszok egy részét • /»»TX5.ít lehetőleg decentralizálva a kerületi elöljáróságok hatáskörébe utalják. A kerületi elöljáró hatáskörének megállapítását vagy a törvényhozás végezze el most, ha pedig ez jelenleg • nem volna lehetséges, juttassák ezt a szabály rendé le oi jogalkotás kőiébe. Scitovszky. Béla belügyminiszter,utalfarra, hogy a ja* vaslat egyik leglényegesebb szakaszáról van szó. eoben azonban po« ' litika nincs. Bar egyébként világnézeti ellentetek választják el N Peyertől, egyetért vele a kerületi választmányok hatásköre tekinteV téban. Arra valók a kerületi expoziturák. hogy a közönség részére az adminisztráció hozzáférhetőbb legyen és ezért messzemenően akarja honorálni a kerületi elöljárók és a kerületi választmányok hat ás/körét. Szilágyi Lajos felszólalásával kapcsolatosan hivatkozik arra, hogy tt nemcsak a kerületi elöljárók hatáskörének módosításáról van Szó, hanem igen sok olyan rendelkezésről, amely belekapcsolódik a poigarme ster ' az elöljárók hatáskörébe. f Ilyenek az ipartnrvény, az egészségügyi törvény, a kihágási törvény, a ; ter »eniynami.-j.tasi törvény rendelkezései. Szilágyi Lajos javaslatait .megelőzően már másfél évvel foglalkozott a minisztérium a kérdéssel é$ az igazságügy miniszterrel egyetértésben állapító tták^meg az, ajánlott szöveget. Valóban a fennálló törvénytől eltérően kellene a kérdést rendezni, a belügyminisster azonoan e kérdésben a főváros nélkül nem tehet semmit,. Alkotniányjogi szempontból maga sem tartja általában helyesnek, hogy.törvényes rendelkezéseket rendeletileg módosítsanak, az államrezon azonban bizonyos körülmények között ezt szükségessé teheti 0 Egyebként hozzájárul ahhoz, hogy ^törvényhozás utasiusa a belügyminisztert, hogy a kerületi elöljáró hatáskörének szabályozásáról e törvény életbeléptetésétől számított 3 éven belül törvényjavaslatot törlesszen eló... (rolyti kU^'i
