Napi Hírek, 1929. december/1
1929-12-14 [0216]
Az ^ratok ismertetése után Kronfcerg dr. királyi ügyész kezdte meg vádbeszódet: - Ezek a vádlottak - mondotta a királyi ügyész - olyan szánalmas ^magatartást tanusitottak a törvényszék előtt, ami elég arra,hogy a törvényszók meggyőződjék büjősségükről. Ismerve lelkivilágukat, tudtam, hogy amikor az egész világ szeme rajtuk les*, tagadni fognak, mert nem merik bevallni bűnösségüket:, azok előtt, akikkel egy faluban laknak. Előttem ós a csendőrök előtt is szivesen beszéltek, de tudva azt, hogy a falubeliek szeme rajtuk van, nem mernek semmit sem mondani.Szórt voltam kénytelen a nyomozás során más falubeli bizalmiakat alkalmazni. Holybáne beismertet' tettét, azonban a főtárgyaiásc>n már mindent tagad ott. Hogy a vádlottak kényszer alatt tettek vallomást, azt tudom. Azonban^ lelki kényszer, a bűntudat kényszerítő hatása alatt.:. Sebestyénné szintén beismerő vallomást tett a csendőrségen, amit ugyan visszavont a biróság előtt ? ezt a visszavonást azonban semmivel sem tudta megindokolni. Lipkánó háromrendbe ji gyilkosságjós kétrendbeki felbujtas részese, beismerte a csendőrség előtt a Bűncselekmény elkövetését^ a biróság előtt azonban vallomását visszavonta.A nyomozás során egeszeben elmondotta, hogy ő készitette a mérget és beszámolt arrél is, hogy a. mérget milyen módon készitette el.E beismerő vallomásából kétségtelenül megállapítható a bűnössége. Ugy ón, mint a törvényszók, de szerintem meg # a védelem ' .- is meg van győződve a vádlottak bűnösségéről es^zert mindanégy vádlottra köteláltali halált,kórek. virág Gyula dr. vedő mondotta el ezután védőbeszédet. Részletesen foglalkozott a bűncselekménnyel és a tárgyalás során felmerült bizonyítékokkal és arra a konklúzióra jutott,hogy ezek a bizonyítékok , emmizképen sem elégségesek arra, hogy a törvényszók a vádlottakkal szemben teljes megnyugvással, marasztaló Ítéletet hozzon. Foglalkozott azokkal a viszonyokkal, amelyek között ezek a vádlottak es a_falubeliek általában éltek.Kimutatta, hogy Nagyrév község es vidéke az / országban az analfabetizmus terén a második helyet foglalja el.Lakosságának bsaknem harminc százaléka nem tud sem irni, sem olvasni. Vázolta azokat a szomorú vallási és erkölcsi viszonyokat, amelyek között a lakosság élt. Es ezeknek a viszonyoknak szomorú magyarázatát a község elszigeteltségében találja. Ma ugyan már vonat köti össze,Nagyrév községet Szolnokkal - mondotta a véTo -, azonban annak idején, amikor ezeket a szomorú bűncselekményeket elkövették, a, nagyrevieknek csaknem%iegyvenkilométemyire lévő Szolnokra gyalog kellett bejarniok. Kultúra bizony egyáltálában nem jutott el arra a vidékre. °
