Napi Hírek, 1929. november/2
1929-11-29 [0215]
/Hegedűs Nándor beszédéne k2folytatása/ Vájjon eltürik-e *"aniu és barátai, hogy most őket is naiv, irreális embereknek nevezzék, akikből hiányzott az államférfiúi előrelátás, ^aniu és Vajda az 1907. évi magyar parlamenti beszédeikben egészen másként nyilatkoztak. Ha meg is állana a vád, hogy a magyarok nem teljesítették az 1868, évi törvényt és rossz volt nemzetiségű politikájuk, a rom nok mindezt tudták a gyulafehérvári nemzetgyűlésen és, ha ennek tudatában mégis meghozták a gyulafehérvári rezoluciQtvaz ismeretes tartalommal, akkot wbbé* a múltra nem hivatkozhatnak .Annál fcevébé, mert azt tapasztaljuk, hogy ami a * nemzetiségi politikában a múltban jó* volt, azt nem igen utánozzák* ami azonoan hibáztatható, azt folyton a szemünkre vetik, Eeha fel is ' tesszük, hogy rossz volt a régi nc-meztiségi politika, nem azért létesült a nép szí vétség, a párisi kisebbségi egyezmény, hogy az ui világ a régit utánozza, ha az rossz volt, A szmverenitás elvére sem lehet mindent építeni } mert maga Maniu is megmondta az Institát Social Romainban tartott előadásában, hogy a nemzetek^ - szuverenitása helyébe a'nemzetek testvériségének keli lépnie, mint az emberi kapcsolat7Tokának, /jh\AUieür^ t Hegedűs ezután behatóan foglalkozik az uj'közigazgatási törvénnyel és kifogasolja, hogy a törvény sem szól a kisebbségi nyelv használatáról. I kormány kiflim kisebbségi törvényt igér, de ugyanezt igérte Bratianu «fonel 1923 -ban, amikor az alkotmány tőrvényt tárgyaltak. Mi lesz. ha a kormány addig megbukik és hogy fogják addig igazgatni a magyar Svakat, városokat? A mai helyzet tarthatatlan. A törvényben olyan intézkedések vannak, amelyek az egész vonalon meggátolhatják a kisebbségi képviselők boldogulását, a kisebbségi inteligeneia elhelyezkedését a közigazgatásban. N m nézhetjük tovább étlenül, hogy középosztályunk züllik, foglalkozás nélkül teng, proletár lesz. vagy kivándorol. Nem'lehet a hivatalnoki állásokat a többségi nemzet szamára kisajátítani, A békeszerződés parancsolóan előírja, hogy senkit, faja, vagy vallása miatt közhivatl/fc-fc betöltésénél mellőzni nem lehet. Mégis alig neveznek ki kisebbségi,de főleg magyar f tisztviselőt, sőt tömegesen bocsájtják el őket. 1892 -ben kifogásolták, hogy kevés Magyarországon a mag/asrangu román tisz viselő. Ma Romániában a magasrangu i kisebbségi tisztviselők száma még aiacsonaabb. Boncolja a törvény ama szakaszait, amelyek különféle praktikákkal t /felvételi vizsga, megerősítés, stb./ meghiúsíthatják a kisebbségi tisztviselők alkalmazását. Beszéde végén annak a reményének ad kifeiezést, hogy az ő fejtegetése nyomán abbahagyják a román pártok .a multak felesleges hánytorgatását. Kerülni kell minden súrlódást, mert mint h& és i° államporgárok a magyarok is békében akarnak élni a román néppel, /MTI/ fin
