Napi Hírek, 1929. november/2

1929-11-27 [0215]

§ A Magyar Távirati Iroda jelenti: A ké viselőház közigazgatási bizott. sagama este folytatta a fővárosi törvényiavaslat részletes vitáját. IM-lI A! .szakaszvamely a közgyűlésről szól, Buday Dezső stiláris mó dositásával fogadták el. J.Lfh-Í M- , * szakasznál,amely a közgyűlés elnökéről szol. Györki Imre indítványozta, hogy ne a főpolgármester, hanem a polgármester,illetve helyett esd legyenek a közgyűlés elnökei. Bz felel meg a demokratikus követelményeknek. Buday Dezső ezzel szemben azt hangoztat ta, hogy a főpolgármester jogállása hasonló a főispánéhoz, tehát magától értetődő, hogy a főpolgármesternek kell az elnöknek lennie. Hasonlóképen érvelt usetty Béla is, az ereoeti szöveg fenntartásamellett. Nem értett egyet Györkivel Szilágyi Lajos sem és azt javasolta, hogy & kor, ha az alpolgármesterek sincsenek jelen, a tanácsnokok a rangsor szerint helyettesítenek. Scitovszky Béla belügyminiszter az eredeti szöveg elfogadását kérte, rámutatva^ arra, hogy a szakaszban foglalt rendelkezés az autonómiának kívánja továbbra is biztosítani azt a jogot, hogy íllapitsa'raeg, kik legyenek azok, akik az elnöklésben sorrend szerint WJvetkeznie, A szakaszt eredeti szövegezésben fogadta el a bizottság. >30j A közgyűlés bajairól és a közgyűlés összehivásáarol szóló £sza kasznál Szilagyi Lajos azt kívánta, nogy a rendkívüli közgyűlés összehívási kötelezettségét feltétel nélkülinek kell megkonstruálni. Györki Imre sokai ta a rendkívüli közgyűlés összehívására megkívánt 40 bizottsági tag aláírását és ezért azt javasolta, hogy a választott tőrvényhat sági bizottsági tagok létszámcsökkentése arányában 40-ről 25-re szállítsák le a megkívánt aláírási számot. Wolff ^ároly ellenezte Györki indítványát, belyesnek tartja a 40 tag aláírásáról szóló rendelkezést, mert meg van az alkotmány biztosíték is. Peyer Károly Györki indítványa mellett érvelt. A belügyminiszter rámutatott arra, hogy a rendkívüli közgyűlések kérdését a törvényben kellett rendezni, mert ez eddig csak a fő városig ügy rendben volt szabályozva. Tisztázza a javaslat azt is, hogy ha 40 tag kívánja, a főpolgármester köteles összehívni a közgyűlést. 0 a 40 aláírásnál meg többet szeretett volna, mert ez a biztositáka az ügy komolyságának. A vita'után a szakaszt változatlanul fogadták el, A XXXI.szakasznál,amely a tárgysorozatról intézkedik, Szilágyi Lajos megemlítette, hogy a főváros alsóbbrendű helyzetbe kerül a vidéki törvényhatóságokkal szemben, mert a főpolgármester több joghoz jutott. Buday Dezső szerint nem biztosították a szakaszban azt, hogy tárgyalás alá kell venni az önálló indítványokat és interpellációkat. Györki Imre javasol ta. hogy az önálló indítványok előzetes betrejesztési időtartamát 24 órára szállítsák lile és hogyha egy indítványra kimondták á sürgősséget, akkor azt azonnal tárgyalják is. Violán Istfrán helyteleníti, hogy a polgármestert nem illeti meg az a jog, hogy a tárgysorozatban ügyeket vegyen fel. Wolif Károly rámutatott arra, hogy az intézőbizottságnak jogában áll elhatározni, hogy egyes ügyek felvétessenek a tárgysorozatba. A polgármester nek biztosítóttak azt a jogot, hogy bizonyos •: ügyben rendkívüli közgyűlést hívhat össze. Összehívható tehát egy rendkívüli közgyűlés abban a taikgyban-is, hogy a főpolgármester valamilyen ügyet nem akar a tárgy sorozatba felvenni,Inditvanyózta ezután, hogy. a polgármester kívánságára is fel kell venni ügyeket a tárgysorozatba, /Folytatása következik/