Napi Hírek, 1929. november/2

1929-11-26 [0215]

Vü4%f^a4f<U> ^Salgótarján, november 26. /Magyar Távirati Iroda/ U

JS* bányaszsztrájk résztevoi ma oly tömegesen jelentkeztek munkára, hogy a sztrájk nagyjából össszeomlottnak tekinthető. Estére alig 6-Yoo munkás marad sztrákkban. A sztrájk ügyéhen semmiféle megegyezés nem történt és a vezetőket a bányaigazgatósag nem hajlandó munkába állítani • •"*•"*• § A Magyar Távirati Iroda jelenti: A felsőház közjogi és törvénykezési, valamint közgadasági és közlekedésügyi bizottsága Juhász Andor elnöklésével ma délelőtt ülést tartott, amelyen a korlátolt felelősségű társaságról és a csendes társaságról szóló törvényjavaslatot tárgyalta. A kormány részéről Zsitvay Tibor igazságügyminiszter és Bud János kereskedelemügyi miniszter vett részt az ülésen. 3cu*st~ Vilmos előadó után, aki részletesen ismertette a törvényjavaslatot, '^gry Aurél szólalt fel. A korlátolt felelősségű társaságok behozatalát helyesli, de túlságos jelentőség nélkül valónak tartja. A kérdés lényege abban van, hogy prejudikálni kivannak a javaslattal a részvényjog reformja^. A U-uxÁ> leghatározottabban állást foglalt a részvény jognak most való reformja ellen. Erveit három csoportban adta elő, vizsgálva azt. hogy kell-e ilyen reform, szabad-e ilyen reformot végrehajtani s egyáltalán lenet-e komoly hatású reformot csinálni. A reform mellett két okot hoznak fel. a múltban előfordult visszaéléseket s a reform által állítólag várható arfolyamjavulást. A múltbeli visszaélések egyike sincs összefüggésben részvény jogunkkal.Utalt a pénzintézeti Központ egy felterjesztésére, amely szerint a bajok semmi"képen sem kapcsolatosak a részvény joggal. Ugyanígy hiányzik minden A okozati összefüggés az alcsony tőzsdei árfolyamok és r$s3vényjogi szabályzat kö> zött. Két évvel ezelőtt a mai részvényjog mellett . haussevolt, Németországban a reformált részvényjog mellett ma Tiaisse ' van. Ilyen körülmények között ilyen reformot keresztülvinni nem is szabad. Józan orvos luxusból még egészséges és erőteljes embert sem operál, egyenesen vétkeá volna azonban, felesleges vagy legalább is nem sürgős operációt beteg vagy legyengült emberen végrehajtani. hzután azzal foglalkozott^ hogy komoly értékű reformot nem is lehet csinálni. Az ellenkező felfogas illúzió, mely a gyakorlati élet nemismerésén alapul. Sorra vette ennek demonstrálására azokat az intézkedéseket, amelyeket a reformbarátai terveznek. A legkilátástalanabb kísérlet az úgynevezett kisebbségi védelem. A ^ ' Pénzintézeti Központ is megállapította felterjesztésében, hogy a kisrészvényest többnyire csak jóimenő társaságok közgyűlésén mint zsarolót látta fellé-nni, de sohasem találkozott vele tönkrement társaságoknál mint kárvallottal, egyébként a társaság üzletpolitikai kérdéseiben ideértve például az osztalék mennyiségét és a tartalékolás mérvét is csak három akarat dönthetne , a többségé, a kisebbségé, vagy a bíróságé. Minthogy a bíróságok fogalmilag alkalmatlanok üzleti kérdések eldöntésére, és ezt nem is vállalni . nem marad más lehetőség, mint a többség akarata,,A budapesti tőzsde vezetősége felvetette egy ilyen vitakérdések eldöntésére alakítandó szaktanács eszméjét, ezt azonban mint intézményes megoldást elfogadni alig lehet. /Folyt.köv./