Napi Hírek, 1929. november/2

1929-11-21 [0215]

S ^ ^gyar Távirati Iroda jelenti? ü kápvlselőiaz külügyi bizottsági csutörtökön délelőtt 11 órakor P-kar Gyula el;.öklesével" tartotta meg randes havi ülését, amelyen a kormány részéről '•• 'úlen István gróf nini szter elnök ás ..alko Lcjos külügyiiani?zter veti részt. t • Az ülés megnyitása után K?néz Eéla'ujból szébabozta romániái magyar kisebbség V ngerent.il i kivándorlásinak kérdésit ós a rocián.statisztika" és munkaügyi hivatal 1927-28-ból származó adatai val kimutatlak, hogv a magyar kise éhségek részére kiadott ukfcR^FJC£Ín~ n-:lévelek szarna abszolúte :s többszörösen fel lmulj: ?. román tBobsépi 1-kos sálnak k "állított útlevelek számát. Irtesülése sz^rintv a román kormte álmagyar ki seb ősegekhez taróozó alattvalói részére oiyan útlevele o állit ki, ?i?eLyn«k alapján Hománis tengerentúli képvisel-tei töűűei nem törődnek az odaérkezet tífio mánia kise őrségi nemzetiségeihez cartózokkal és azokat ? visszautazásban nemcsakv hogy nem segítik, de nrm egyszer wg is sjálolták. ^ Utána Iá tetős Gyula áttért ?. párisi jóvátételi tárgyalásokra, -lesen kikelt a r.pntzetközi sajtó egyps orgánumainak ama v dia ellen, nogy i-iapyarorszás: megakaöálvozza a békeszerződésből kifolyólag néjL függőben maradt kérdések végső likvidálását. Rámutat arra, hogy áPragy -aooru után létrejött oékeszerződések azt a nóvumát vezették o? a nemzetközi jognak az által, hogy közvetlenül fordulhatnak idegen államok.ell^ii igényeikkel a nemzetközi dBritőöirósághoz, nogy egyes szeaélyekis lehetnék alanyai a nemzetközi jognak, hs már ez az újítás megeörténe a magyar kormány semmiesetre sem mondhat le azokról s ruasénjogokról, * '• ~~ amelyeket a oékeszerződés az egyes íagyar áxiampolgároknak biztosított, Szerinte sem a kormány, sem az országgyűlés, séma xiiagyar közvélemény nem járulhat hozzá, hogy ezek az gyeseknek biztosított jogok egyszerűen megszűnjenek, mért ezzel súlyos anyagi felelősseget vállalna minden tényező az erdekeltekkel szemben. A miniszterelnök összeférhetetlenségerői szólva azt a megjegyzést -eszi

t hogy ő csak en-ek egy fa iát ismeri és pedig azt, hs nem az ország erdeke szerin

t cselekednék.) £pIyesnéXTn

,

t^-írj'~hogy a magyar kormány telj~s erővel kia tartson álláspontja mellett mert hiszen nagy különbség van a között, nogy egy állem egj közérdekű nemzetközi rendezésnek szegül ellene és ama tiltakozás között^ aely abbéi áll, hogy nem engedi, hogy olyan kérdéseket is belevonjanak ebue a rendezésbe, amely semmikepen -ele nem tartozik. Lrre Bethlen gróf szólalt föl és újból hangsúlyozta azt az álláspont iát melyet a felsőház külügyi bizottságának legutóbbi ulesen kifejtett, hogy az erkölcsi összeférhet tlenség csak aj-an az esetben állna részére elő, ha akár ő. vagy akármelyik másik alkotmányos tényezője az országiak arra az álláspontra helyezkednék, hogy az úgynevezett optánskövet"léseket a magyar adófizetők terhére kell kelégíteni. »i részére szolút irányelvül szolgál, amelyből a következményeket akkor Is levonná, ha egy ilyen megoldást az ország erre hivatott tényezői az 8 ellenkezese dacára is kívánatosnak talál-* nansk. /Folytatása következik./