Napi Hírek, 1929. november/1
1929-11-15 [0214]
/ a székesfővárosi törvényjavaslat ismertetése IY.folytatás/ Üzemeket meghatározott rendeltetéssel a székesfőváros létesíthet ós szüntethet meg. Az üzemek részére esetleg szükséges beruházási vagy forgótőkét kamatfizetés mellett a székesfőváros pénzkészleteiből'kell folyósítani. I.iiriden üzemnek újítási tartalékalapot kell lét es ite-ni ,amelyet ujitási befektetésre szabad csak igénybevenni, Az üzemek zárszámadááai szerint mutatkozó nyereséget a főváros háztartási szükségleteinek fedezésére kell fordítani. Az üzemek, a közgyűlés, az intéző tanács és a polgármester rendelkezési jogának fenntartása mellett, uzerai igazgat sá-^ok, üzletvezetőségek kezelése alatt állanak. A nagyüzemeket különkCp.cn igazgatóságok, a többieket természetük szerint közös üzemi igazgatóságok ala kell rendelni. Az intézőtanács által meghatározott számú üzemi igazgatóságok 7-7 tagból állán ak. közülök egyet a főpolgármester küld ki. hatot az intéző tanács választ. Az üzemi igazpat°ság tagságával összeférhetetlen,'aki a főváros üzemeivel versenyző üzemnél vagy vállalatnál érdekelve van. Az üzemi igazgat sáaokat hat évenként újra kell alakítani, tagjai részére az intézőbizottság, az Jzemek költségvetése terhére díjazást állapithat me g. -A javaslat negyedik része a kormány hatósági felügyelet jogát szabályozza. E szerint az önkormányzati közigazgatás és háztartás felett a főfelügyeletet és ellenérzést a belügyminiszter, egyes szakigazgatási ágakban az illetékes miniszter gyakorolja. A belügyminiszter saját kiküldöttei és szakértői utján bármikor megvizsgálhatja a f"város közigazgatását és felügyeleti jogkörön belül intézkedhetik. A belügyminiszter és vele egyetértve a pénzügyminiszter a főváros intézeteinek, közintézményeinek, közmüveinek ós Üzemeinek gazdálkodását kiküldöttei által megvizsgáitatnat|a és a szükséges intézkedéseket megteheti. A belügyminiszter a székesfővárost utasíthatja az igazgatási szervezet kiegészítésére, létrzámapasztásra, gazdálkodási, pénzkezelési és számviteli módjának szabályozásara. A főpolgármester a közgyűlésnek, á közigazgatási bizottságnak, az intéző tanácsnak és a polgármesternek minden közérdekű* ügy ben hozott határozata ellen felterjesztéssel élhet, A főváros költségvetését, a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértve vizsgálja felül és vagy jóváhagyja/ va/y indokolt esetben módosítja, esetleg a jóváhagyást megtagadja és uj költségvetés készítését rendeli el. Uj tételek felvétele ellen a jogalap törvényessége szempontjából a közigazgatási bírósághoz panasznak van helye. A belügyminiszternek, a ^pénzügyminiszterrel egyetértően megadott engedélye szükséges önálló városi adó bevezetéséhez, köles ön# kötvények kibocsátásához, üzemnek részvénytársasági alakban való létesítéséhez. A belügyminiszter a főpolgármester előtéri esztésére va^j meghallgatása után feloszlathat ja a törvényhatósági bizottságot, ha az a tlírvényes jogszabályokkal szembehelyezkedik, ha az államérdekeit veszélyeztető magatartást tanúsít, továbbá, na működése olyan irányt vesz, t hogy annak következtében a törvényhatóság gazdasági helyzete válsáf?ossa válhacik. A feloszlató'miniszteri rendelet ellen panasznak van helye a közigazgatási bírósághoz. A törvényjavaslat ötödik része vegyes rendelkezésekről szól s többek között kimondja, hogy a törvény életbelépő se • után a. törvényhatósági bizottságot haladéktalanul uijá kell alakítani. A törvényhatósági, bizottság újjáalakulásával a főpolgármester megbízatása megszűnik" s uj választás ala. kerülnek azok a cisztvi sel 5k is, akiket a régi törvényhatósági hízott sárhát évre választott meg, felteve,hogy a javaslat szerint állásuk betöltése ezentúl is választással történik* Az üzemi igazgatóságokat a törvényhatósági bizottság újjáalakításától számított három hónap alatt újra kell alakítani a törvény életbeléptének évét követő esztendő március havának Végéig, attól kezdve hat évenként kell.a^lJrzemi igaz^gat ó ságokat megújítani. D us^ífe 6
