Napi Hírek, 1929. november/1
1929-11-15 [0214]
L § Lond o n, november 15./Magyar Távirati Iroda/ A Times hosszú, nyílt levelet közöl liaro Korányi Frigyesnek a keleti jóvátételi bizottság magyar delegátusának tf^-láhól, aki részletesen ismertetve'a Magyarország által 19^3-ban fcöwC jóvátételi egyezmény feltételeit, kiemel;, hogy annak létesítése alkalmával Magyarországnak le kellett mondania a többi állam ellen fennálló jelentékeny követeléséről. Magyarország mindig hálás lesz az Angliától élvezett pénzügyi és erkölcsi segítségért, He ez még nem ok arra, hogy azt állítsák, hogy Magyarországot 1924-ben szokatlan enyheséggel kezelték a jóvátételi kérdés tekintetében. Tény, hogy Magyarország 1943. után is határozatlan öszszegü jóvátételek fizetésére köteles, de ha a bizottságot a békeszerződés szavai szerint az igazság, méltányosság és jóhiszeműség vezérli, akkor nem fog uj terheket rakni tlyan országra, amelyet a vesztett háború büntetésekent területének 72 százalékától fosztottak meg. Az a köztulajdon, amely ezen az elvesztett területen van, aránylag sokkal magasabb jóvátételi fizetés, mint aminőt a többi ország teljesített.A volt Magyarország lakosságának egyharmada m'. nemzeti fölahn '. .ftQraatf Nem lehet feltételezni, hogy e&— t pénzügyi ihjekciJkkal akarja* életben tartani, hogy a jóvátételek műtőasztalán kísérleti nyúlként kezeljék Magyar9rszágot. Magyarországot nemcsak az: optánsok követeléséről való lemondásra, de ^okezer alattvalója igényeinek visszavonására akarták rábírni, amely igények amcsik három állammal közös vegyes döntőbíróság elé kerültek volna. Az optánskérdés nem háborús követelés, hanem a békeszerződé&^v^-. .alapuló igény. Tényleg azt követelik a magyar kormánytól, adjon amnesztiát az utódállamoknak mindazokért a szankciókért, amelyeket a bíróságok a békeszerződés értelmében a magyar alattvalók tulajdonának jogtalan lefoglalása miatt ellenük alkalmaznának. , Az utod411amok megtagadhatnák .ezeket az indokokat, míg,a.magyar ailam kötelessége volna a tulajdonosok kartalaniTasa a j óva te teli fizetéseken túlmenően. Az igazságnak,a békeszerződésnek és a döntőbíráskodás! elvnek ennél cinikusabb kigunyolása alig képzelhető el. A magyar állam megegyezési készségét legjobban mutatja, hogy & 1943 után is naj•*|y lando bizonyo^s/összegeket fizetni, de ezt nem fogadták el. (ULO A Times által javasolt kompromisszum,még ha politikai) es erkölcsileg lehetséges volna is, pénzügyileg végzetesnek b izonyulna. A magyar kormány óhajtaná az elintézést, de ezek fejében nem mondhat le alattvalóinak a múltban szer zett és jövendőbeli jogairól. ' ,Jjehet, hogy Magyarorszag£&ny-ig;ilüg nyerne ezzelTaz egyezménnyel, de na ennek ára a nemzeti ünbecsülés és a döntőbíráskodásba vetett hit feláldozása volna, akkor .ez nem hozhat sem Magyarországnak, sem a világ többi részének tartós hasznot. 1 — — — / * ,