Napi Hírek, 1929. november/1
1929-11-14 [0214]
:: B e r 1 in , november 14. /Wolff/ A nemzetközi Jóvátételi Bank alapszabályait Baden-Badenben aláirtak. Az alapszabályok hét fejezetre oszlanak és hatvan szakszb u l állanak. Az alapszabályok szerint a bank célja a központi iegyintézetek együttműködésének elősegítése, a nemzetközi pénzügyi müveletek terén uj lehetőségek nyújtása és végül az, hogy mint pénzügyi meghatalmazott járjon el az érdekelt felek részéről ráruházott megbizások alapján a nemzetközi egyezményeknek megfelelően a nemzetközi jóvátételi fizetések körül. Amíg a Young-tervezet érvényben marad a Jóvátételi Bankra hárul " V er y e ? s !Í rendelkezéseinek alkalmazása az igazgatás és a pénzkezelés terén, Üzenteiül a Jévva tételi Bánknak meg kell k^nnyitenie a tervezetnek kereszH -ií? 1 ?. •x a ?? al .t s > ho g v mindaddig amig felhatalmazása kiterjed a német jöyatételi teljesítmények átvételébe é felosztására, lebonyolítsa a német évi törlesztések meghatározott részének kommercializálását és mobilizálását, wuL*i 1 bank alaptőké jót 500 millP svájci frankban állapították meg. Ebből az összegből mindenegyes jegyzett részjegy értékének 25 fo-át a jegyzéskor be kell fizetni* . A banknak jogképességgel Val<5 felruházását követő két éven belül a bank igazgatóságának gondoskodnia kell arről, hogy az alaptőke nem jegyzett része is jegyzésre kerüljön. Részvényeket jegyzés céljából csakis azoknak' az államoknak leget .felajánlani,melyek a jóvátétel körül érdekelve vannak, vagy amelyek valutája megfelel az aranyvaluta szempontjából megkövetelt gyakorlati feltételeknek. & ^ , "k? alaptőkének felemelését vagy csökkentését az igazgatóság kétharmadrésznyi többseggel javasolhatja ^s a közgyűlés kétharmadrésznyi többseggel elhatározhatja. ""$,53" Ujabb részvények kibocsátása eseten a részvények felosztását az igazgató tanács % ketharmadrésznyi többséggel állapithatja meg, e . ., Belgium, .Anglia, Eranciaország, Németország, Olaszország, Japán es Amerika közpork jegy intézetitek joga van arra, hogy az uj kibocsátásra kerulo részvényeknek le>jalabb v . 1^-át egyenlő részben átvegyék, vagy hogy jegyes céljából ezt nekik felajánlják. A részvények névre-szőlők és azok átruházása csak a^könyveKben való atirás mellett érvényes. A részvények tulajdonjoga nem jogosít fel szavazásra, sem pedig a közgyűlésen való résztételre, A szavazási jogot az érdekelt központi jegyintézetek vagy azok képviselői J a , J-zett részvényeknek megfelelő arányban gyakorolják. P*f%adp4<vipj A barknak joga van aranypénzek és aranyrudak, valamint devizák vásárlására] akar a saját számlájára, akár a nemzetközi bankok számlájára, • joga van továbbá a központi jegyintézetek számlájára aranynak letétben őrzésere, kölcsönök folyósítására, váltók és csekkek leszámítolására és viszleszamitolasára, vásárlására és eladására, részvények kivételével bármily mas tőzsdei árfolyammal biró értékpapírok vásárlására, betétek elfogadására, valamint joga van üzletek kötésére baimely állam területén, bankokkal, bankárokkal, vagy társulatokkal, vagy magánszemélyekkel, ha csak az illető áliae mok központi jegyintézetei ezt nem kiftgásoiják. /Folytatása következik/
