Napi Hírek, 1929. november/1

1929-11-01 [0214]

/ A székesfehérvári tudósítás 2.folytatása/ Rendíthetetlen apostoli lélekkel szolgáld továbbra is a legszentebbet, az Ur Jézust, aki egyedül tudjp és fogja megoldani e világnak nemcsak szociális nyomorúságát, hanem a végzetes nagy összeomlást, amit a háború és a forradalmak okoztak, aki egyedül fogja visszaadni azt, amiért annyi imádság száll ma az égbe: integer szent Kgy?.rországunkat! ;> Az orgona újból megszólalt. Dr.vass József az oltár'ele lepett s paptársai beöltöztették öt. majd megkezdődött a szentmise, vass József balján, mint kézvetető grór ISichy Gvula kalocsai érsek segédkezett. A szentmise végén Vass József megáldoztatta a híveket, köztük egyszerű' asszonyokat, férfiakat és gyermekeket, akik hosszú sorban térdeltek eléje. Ezután letette* miseruháját, karinget öltött, felment a szószékre és szentbe** szedet mondott, - Ájtatos testvéreim! - mondotta- gyönyörű tanítása anya szentegyhazunknak az, hogy a történelmi értelemben vett emberiség három részre "oszlik az egyház szempontjából. Az egyik rész a küzdő, a vitézkedő egyházba, a ma» sík a szenvedő egyházba, a harmadik pedig a megdicsőült, a boldog lelkek egyházába tartozik, Byónyörü gondolat ez.amely a maga grandiózus mivoltánál fogta, minden kül n kinyilatkoztatás nélkül is bizonyítaná azt, hogy csak isteni elmétől származhat, mert ennyire történelmi, sotnemcsak történelmi, hanem időket meghalad; ea az örökkéval°ságot is atfogo vonalozásban emberi elme nem tud gondolkozni, de jelenti ez meg azt is, hogy az örökkévalóság tényébe be van állítva Isten akaratából rendkívül nagy, történelmi, sőt időket meghaladd fontossága az emberi életnek és léleknek. Hiszen nyilvánvaló ebből, hogy ha a kinyilatkoztatás erejével nem is mondhatom azt, hogy az örökkévalóságot én miattam rendezte be *z Isten, s azt sem mondhatom, hogy nekem, embernek, vagy valamely más lénynek, mely előttem ismeretes lenne yc^v csak egyedül meg a jogoime a Doldog örökkévalóságra, egészen bizonyos mégis, hogy Iszen gondoskodó irgalmában az első helyet foglalja el az emberi lélfek, amelyet az Ur visszakövetel ebből a világból. -A szenet meg az aranyat, a virágot és a njfényt.mindazt,amiből cz a világ éL annak idején anyagi sorsára ereszti maid az Isten, az; ember lelkét azonban visszaköveteli. Itt kapcsolódom most e napnak jelentőségébe;, ftagy jelentőségébe,mely az'egész egyházé s az én lelkembe záródó kisebb jelentőségébe ,amely az enyém. Mindenszentek napja,azt lehetne mondani,hogy az emberi értelemben vett egyháznak legnagyobb ünnepe. Mit jelent a kindenszet tek napja? Mindsz\entek napján nemcsak azoknak a szenteknek ünnepét ünnepeljük, • akiket szentekül elismert es kihirdetett az egyfráz, hanem minden szentnél, minden szent embernek, minden nemes gondolatnak ünnepét üljuk.amely Krisztus evangéliuma alapián valóra vált. *ulajdonképen világünnep ez tehát, mert hiszen minden a legfelsőbb fokra fokozott értelembe vett Jónak, nemesnek es szépnek ünnepe, minden nemesnek és jónak,amit az evangélium alapján és Krisztus kegyelmének erejével valaha az emberiség ezen a világon megvalósított. Minden hős ünnepe, minden szüzesség ünnepe, minden tiszta gondolat, minden nemes törekvés ürnepe, Jj -u^*v€^>-c£ - Érdekes, hogy egyetlen állam sem íutott még arra a gondolatra ezek1 ben az időkben, hogy ilyen) , . próbáljon elrendelni polgárai részére. Például minden becsületes polgár ünnepét; minden polgári erények ünnepet, ' amikor a polgárok elmennének templomaikba felekezetük szerint és'megértenek, hogy mily értéXa polgári erény, akármilyen alánról sarjadzott is, milyen abszolút érté|ma Krisztus oyangéliurnának talajáról tud felnőni. - Mi, a földön küzköda, vitézkedő egyház tagjai, valamennyien horguk keres tünket, a belsőt is,aoeIy ej van rejtve a lélekben, a külsőt is,amit a Gondviselés vállunkra rakott. Küzdünk az élettel, a magunk gyengeségével^ vitézkedünk az életben felénk áramló kísértésekkel, bűnre való belső'és külső • hajlandósággal; vitézkedünk szakadatlanul, mert katonák vagyunk,, /Folyt.köv./ A «RSFT LEVÉLTE