Napi Hírek, 1929. október/2
1929-10-18 [0213]
A miniszterelnök ezután rámutatott arra, hogy a most folyó tárgyalásokon a békeszerződésből folyó összes pénzügyi természetű függő . ' , , kötelezettségek likvidálásáról van szó. amelyeknek a jóvátétel csak egyik komponense. A békeszerződésből kifolyólag Magyarországot nemcsak jóvátétel cimln, hanem más cimen is terhelik fizetési kötelezettségek, " '* , ' ' Magyarországnak kétségtelenül bizonyos f erdeke fűződik ahhoz, hogy ezeket a kérdéseket véglegesen rendezzék, . . . , A magyar kormánynak az a felfogása, hogy Magyarország fizetőképességének megállapítása a jóvátétel szempontjából nem jöhet tekintetbe: Költségvetésünket,nem fokozni, hanem csak apasztani lehet és szabad, Reparaciók fizetésének vállalása tőkék exportját - jelentené, ami valutáris szempontból is veszélyes" helyzetet idézne elő. Mi nem tőkeexportra, hanem . éppen tőkeimportra vagyunk uralva, lehetetlennek tartja, hogy a jóvátételi bizottság negegyszer reparációt róhasson ki egy szétdarabolt országra, mint Magyarország, amely csak nemzetközi segítséggel volt képes kiemelkedni súlyos helyzetebői s amely kénytelen volt súlyos áldozatokat hozná, hogy egyes államok hozzájáruljanak az ország rekonstruálásához. Bizunk abban, bogy van olyan európai" közvélemény, amely kópos megakadályozni \ ^Jlilyen kísérletet. ' " " A továbbiakban azt fejtegette, hogy az a gondolat, amelyről a felszólalásokban szó volt, nevezetesen, hogy létesítsünk gazdasági rr\£%~ egyezést szomszédainkkal, tulajdonképpen nem uj. Ez a gondolat már <J benne van a békeszerződésben, megvalósítása azonban komolv akadályokba ütközik. Nyilvánvaló , hogy azok az államok*,' amelyek velünk, Ausztriával es . Csehszlovákiával kereskedelmi szerződéseket köiöttek. nem könnyen áldoznák fel az ezekből származó előnyöket. De ettőTL eltekintve is, hihető-e, hogy ez a,konstrukció komoly politikai megállapodások nelkul keresztülviheto?Eppen ezért nem tartja elérkezettnek az időt arra, hogy. ilyen értelemben tárgyalásokat kezdhessünk". Ezzel szemben azt hiszi.', hogy bizonyos idő után inkább ." ' a Tardieu; -féle gondolat irányában történhetnek lépések és az európai mezőgazdasági államok összefogása revén lehet erdekeink biztosítását remélni. _ Áttérve' azokraYfelszólalásokra, amelyek a szomszódállamokkal, különösen Csehkorszaggal való tárgyalás gondolatát vetették fel, mindenekelőtt azt a készséget kivánja ' megvizsgálni, amely a túlsó oldalon áliitolag fennáll ilyen tárgyalások megindítására. A brucki tárgyalások idején 1921-ben tényleg mutatkozott hajlandóság a tárgyalásra, Károly király —közbejött trónfoglalás! kísérletének következtében azonoan ezek a tárgyalások megszakadtak ós olyan íeszült viszony állott elő, amely ezeknek folytatását lehetetlenné tette. /Folyt.köv./