Napi Hírek, 1929. október/1

1929-10-14 [0212]

§ A Magyar Távirati «fr?da jelenti: A

z uj katonai bünVÉt örvény re vo« natkozó törvényjavaslatok a honvédelmi minisztériumban - az igazsgágügyi miniszterrel egyetértően - elkészültek, A javaslatok és indokolásaik közel 26 ivnyi terjedelemben ki vannak nyomtatva s azokhoz már a minisztertanács is hozzájárult. ' . Árreform irányara és lényegére vonatkozólag illetékes helyen a következő tájékoztatást 4U*JŰMA/' A katonai büntetőjognak úgynevezett alaki, vagyis azt a részét, amely a bűnvádi eljárást szabályozza, a magyaf törvényhozás az . 1912. evi XXXII. és XXXIII. tö rvénycikkbe foglalt katonai bűnvádi pe "rendtartással már reformálta^ellenben a katonai büntetőjog / bűncselekmények és büntetéseik meghatározása/ tekintetében még ma is az önkényuralom idejében^ 1855-ben császári pátenssel kibocsátott "katonai büntetőtörvény" van alkalmazásban honvédségünknél. A honvédségnél alakalmazott anyagi katonai bünjptőjog tehát nemcsak idegen és elavult jog. hanem nincs is alkotmányos uton hozott törvénybe foglalva és e melleit 'több tekintetben hézagos is. ^Még Belitska) honvédelmi miniszter megbízta tehát G-erő Gyula nyugállományú tábornok-főhadbirót, a honvéd legfelsőbb törvényszék volt vezetcltanácselnökét. aki annak idején a katonai bűnvádi perrendtartás élőkészitéseben is tevékeny részt vett

; hogy az uj katonai büntetőtörvény tervezetét készítse el s a reform munkát vezesse, láít/ulo^ Természetes dolog, hogy a reform-. munkálatot nem^ lehetett mindjárt a tervezet kidolgozásával ke zdeni," mert hisz előbb a háborús tapasztalatokra, továbbá az európte szerte megindult hasonló reformra vonatkozó* adatokat kellett gyűjteni, ami az akkori viszonyok , ./közlekedési' zavarok és diplomáciai érintkezés hiánya/ miatt nehézséggel'é s időveszteséggel járt s e mellett akkor még^az is bizonytalan volt, hogy fegyveres erőnk a létrejövendő békeszerződés-, hez képest minő alakot fog nyerni, De időt és sok fáradságot igényelt azoknak az ellentéteknek kiegyenlítése is, amelyek .a katonai H| a --menyek .és alapelvek tekintetéb en. va lamint az első tervezet egyes rendelkezéseire vonatkozólag véleményadásra felszólított katonai parancsnokságok és hatóságok köpött felmerültek. Amikor pedig a tervezet a katonai körek teljes egyetértésével elkészült hátra volt még.az igazságügyi miniszterrel való_tárgyaiés, amit az általános igazságügyi szempontokon kivül. meg az is szükségessé tett, hogy a katoni büntetőreform folytán - mint alább még rátérünk- a pcfeári büntető tört vénynek többrendbeli módosítása és kiegészítése is méUoznetetlenné vált. ^AjT^tkliAz ekként létrejött refprmmü két törvényiavaslatból és indokolásaikból áll. Az egyik javaslat a "Katonai büntető törvény"-ről, a másik pedig ennek életbeléptetéséről/valamint a katonai bűnvádi perrendtartás és a polgári büntetőtörvények megfelelő módosításáról szól. A reform alapgondolata ugyanis az, hogy a katona is állampolgár lávénjőt kivételes törvények alá helyezni csak annyiban indokolt és szükséges, amennyiben ezt a különleges katonai viszonyok és érdekek valóban megkövetelik, minden más tekintetben azonban a katonákra is a közönséges törvényeket kell alkalmazni. /Folytatása következik. / | T p r ny o s p á 1 c a, október 14.Az Éjszaka folyamán Szikora Mihály napszámos hasbaszurta Sztrohák Józsefet, mert ez szóváltás közben egy másik legénynek védelmére- kelt. Sztrohák meghalt. A gyilkost letartóztatták./MTl./