Napi Hírek, 1929. október/1

1929-10-13 [0212]

Jol tudja, hogy sokan járnak-kelneK most az országban és az el­len a politikai rendszer ellen izgatnak, amelyet a kormány képvisel. Lehet valami igazságuk abban, hogy ma nehéz a gazdasági helyzet, nehe­zen lehet a mezőgazdasági terményeket értékesi teni. Azonban sokat az eszleket^ amelyekkel egyesek a gazdasági bajokat garnírozzák, vissza kell utasítani. Ez a köret - mondotta •* nekünk nem kell többé! Erre a nemzet ^ar egyszer súlyosan ráfizetett. Az egész kormány át van hat­va attól, hogy meglássa a bajokat és segítsen rajtuk. Végül haigsulyoz­ta >.£°^r^ s Feség töl H el > -mikor a regi magyar szellem, a kormányzó urofőméltóságának: szelleme szerint a történelmi nevet viselő Bethlen István grof miniszterelnök oldá. án/Eljenzés/ képviselheti a kormányza­tot.Büszke arra is, hogy ebben a választókerületben, amely mindig hű­ségesen melle tte állt, tisztelheti Klebelsberg Kuno grófot, akivel, mint eddig is, ezután is szorosan együtt kivan működni. A.nagy éljenzéssel fogadott beszéd után Klebelsberg Kuno gróf kultuszminiszter szolt a közönséghez, vázolva kultúrpolitikájának mély­reható irányelveit. J -Ötezer iskolát és tanitói lakást é itünk szerte az ország­ban, igyik-másik helyen azt mondják, hogy az iskolák a miniszter áldozat­készségéből készülnek. En ilyenkor mindig tiltakozom, mert véleményem szerint nincs miniszteri áldozatkészség. Magán-áldozatkészségről tudunk. A miniszter azonban közpénzekkel dolgozik, tehát ezen a téren a minisz­tert nem illetheti meg az elismerés szava. Az elismerés az adózó pol­gárt illeti^meg, akinek áldozatkészségéből épülnek népiskoláink. En ehez a. munkához másvalamit igyekeztem hozni. Felismertem ugyanis azt, hogy ^ óriási hiba volt. hogy népiskoláinkat, útjainkat, hidjainkati Öt­ven éyen at nemzetiségi vidékekre vittük es itthagytuk a nagy ma­gyar Alföldet kultúra nélkül. Akkor sokat beszéltek román, tot és szerb végekről de mentől kevesebbet a jászokról, a kunokról, akiknek pedig megvoltak az igényeik, Ennek a vi'déknek a kormányok hatalma nem jött olymértékben segítségére , mint ahogy kellett volna. Ebből a felis­merésből támadnak most gombamódra az elemi iskolák a magyar vidékeden. A miniszter ezután utalt a kultúrpolitika felelősségére. - Ha elhibázzák a pénzügyi vagy gazdasági politikát, a bajok rögtön mutatkoznak. Ha azonbai a művelődési politikát hibázzák el, a nagyközönség ezt nem veszi észre, mert hiszen ez a munka nagyobbára a nyilvánosság szeme elől elvonva,!olyik. De ha ezt elhibázzák, akkor nem is lehet egyhamar jóvátenni, En nem a mának és a holnapnak dolgozom, hanem dolgozom a jövő nemzedéknek. Utalok arra,hogy szomszédaink a románok^ szerbek és csehek, behozták a nyolcosztályos népiskolát, mi pedig még ott^tartunk, hogy a hatosztályos népiskolát sem tudtuk min­denütt megvalósítani. Nehéz kérdés ez, de meg kell vele birkóznunk. Végül utalt arra a miniszter, hoay jó egyetértésben kivan mű­ködni a_honvédelmi miniszterrel, mert hiszen, miként a müveit ember, ugy az igazi jó katona is csak erkölcsös alapokon állhat és ezt az als­.pot a valláserkölcsös népiskolákban kaphatja meg. Ezért jön az állami 'az egyházak segítségére . Befejezésül a polgári egyetértés , a felekezeti békesség,^és a szoros együttműködés szükségességére ihivta fel a figyel­met . ITT * i .. • .1 1*1 /

Next

/
Oldalképek
Tartalom