Napi Hírek, 1929. október/1

1929-10-13 [0212]

/Czettler Jenő-beszámoló. Folytatás 2./ Ezek csak az elégedetlenséget akarják szitani ós kétszínű játékot űznek, A keresztény gazdasági párt mindig a jogkiterjesztés álláspontján volt, A XX,század nem lehet el'szabadságok nélkül. De nem akarunk akármilyen szabadságot, csak olyat, ami a nemzet életével és fennmaradásával összeegyeztethető ./Hely eslés/. Ezután rámutatott, hogy az utóbbi esztendőkben a katolikusok többszöri támadásnak voltak kitéve a reformátusok vezéremberei részéről. Nem lehet már tovább ..1". '—1 i válasz nélkül hagyni a támadásokat, mert ez gy engeáégnek "látszana, A katolikusok haza fiságat is kétségbe vonták, pedig ez a legrettenetesebb és megbecste lenitőbb támadás. Szemlét kell tartani, kik azok, akik azonosítják magukat az ilyen támadásokkal? Az utóbbi napokban ismét elhangzott egy beszéd,amely kissé óvatosabb volt és voltak részletei,amelyeket megérteni nem lehetett, Ugy látszik ez a beszéd is azonos tendenciájú a katolikusok elleni támadásokkal. Ha valaki beszél, világosan beszél jen.Céloztak a katolikus egyháznak egyházjogára és házassági jogára.Ugyanazok a tényezők teszik ezt, akik ' azt kívántak, hogy a katolikus egyháznak a házassági joga privát jog legyen, A katolikus egyház házassági joga magánjog, senki se avatkozzék bele, aki nem katolikus. /Éljenzés/. Ezután Vass József munkaügyi- és népjóléti miniszter állott fel szólásra. Osi szokás szerint - mondotta a miniszter - az üdvözlő taps csillapultával - a templomunkból jöttünk ide valamennyien, megakartuk ezzel mutatni, hogy mi egyenlő fontosságú^komolyjácu dolognak tartjuk hitünk megvallását és az ország dolgának intézését? Csak azok marószeljenek a magyar nemzet sorsába beleszólni, a magyar állam dolgaival foglalkoz ni, akik ilyen történelmi értelemben vett templomos lélekkel nyúlnak hozzá a nemzet lelkéhez ós a nemzet dolgaihoz./Éljenzés/. Ha körülnézek az országban és belehallgatok abba a nagy zűrzavarba, amely most zajlás módjára jelentkezik a parlament megnyitása előtt, mindenek előtt mélységes szomorúsággal meg kell állapitanom azt, hogy nagyon'sok olyan hang hallat szik, a me ly nem az ezeréves templomos lélekből arad* Olyan hangok hallatszanak, amelyek nem rokonok a nemzettel és a nemzet meggyőző désevcl. Előfordulhat, hogy a jász ember eldobja ezer év óta megszokott ruházatát, elmegy a városi szabóhoz és varrat magának valami papagájra való köntést. Talán meg is védi majd a testét a hideg ellen, de mindenki'ujjal fog rá mutatni, mert mindenki észreveszi,hogy a köntös nem reá való. Ilyenformán van egy nemzet is,mikor arról van sző hogy milyen stílus szerint ren dezze be az eletét. A demokráciáról akarok itt szólani, ez az az idegen szó amelyet a nyomdászok legtöbbször szednek ki, talán csak még az adót szedik ki többször,/Derültség/.A különbség az,hogy a demokráciát nagyon kevesen értik me g. A demokrácia sürgetését nálunk összefüggésbe hozzák a külsf és belső nolitikával. A külső politikával olyan értelemben, hogy " :•• •- ha Magyarország tökéletesen demokratizálódik, reménye van arra, hogy visszakapja elveszett területeit és más elbírálás alá esik a külföldi fórumokon,melyektől sorsa függ. A belső politikával kapcsolatosan azt állítják, hopr a magyar nemzetnek tömérdek sok. baja abban a pillanatban meg- ' enyhül,amikor demokratikus berendezés szerint fogja a nemzet élni az életét. Mit jelent a demokrácia? Semmi esetre sem jelenti a teljesen értéktelenek X-felszínre való verődését, nem annyit jelent, hogy a tájékozatlan,kultu.rálatlan tömeg kezébe adják: az ország ügyeinek intézését. Már láttunk ilyet a kommunizmus idején. /Folytatása következik/