Napi Hírek, 1929. szeptember/2
1929-09-26 [0211]
§/•/ ^ r ág szeptember 26./Magyar Túvir-ti Iroda/ Az egész prágai sajtó hosszabb kommentárokban foglalkozik a parlament felosztásával és a várható politikai eseményekkel. A kommentárok közül kiemelkedik,a Lidove'Listy oikke , amely a következőket irja: A kormányzat fóTálkotó eleméi. a köztársaság és a néppárt között felbomlott az egyetértés, mert nincs már meg az alap a közös munkára, a bizalom és a lojalitás érzése pedig regen megszűnt.Az' ügy tehát nem mai keletű és az ellentétek Udrzal fellépése által, aki teljesen Svehla nyomdokaiba lépett, még jobban kiélesedtek. A belügyminisztériumot teljesen az agrárpárt uralja, nagy rendőri apparátusával, amely tudvalevőleg az állam keleti rész eben nagy jelentőséggel bír. A nemzetvédelmi minisztérium egy és félmilliá-doto kiadásának legnagyobb részét szállításokra forditjaj -melyeket az agrárpárt igyekszik kihasználni. A fő ld mi ve lésügyi • 'minisztérium pedig már" egyáltalán nem állami minizsterium. Az állami fő magasságok és az agrárpárt titkársága teljesen egybeolvadt egységet jelentenek. A pénzügyminisztériumhoz még-hozzá kell számítani a földhivatalt is, amely ötezer főnyi hivatalnoki karával az összes birtokokra kiterjeszti befolyását f és a földreformot tulaj donképen csak eg 7 párt javára intézi. r §'Jaroslav, szeptember 26. A székesegyház harangtornyának lebontásakor felrobbant egy lövedék, amely a harangtorony falába volt beépítve. Négy munkás életét vesztette, hárman súlyosan, négyen pedig könyebben sebesültek meg./MTI/ ,'M a d rid, szeptember 26,/Pabrí/ A La Náción közli Primo de Rivera tábornok nyilatkozatait arról "a. tárgyalásról, amelyet San Sebastianbai folytatott Romanonez gróffal P^erez Caballero volt külügyMniszter leányának esküvője alkalmából. E tárgyalások különböző kommentárokra és magyarázatokra adtak alkalmat a sajtóban. Primo de Rivera nyilatkozatában megállapítia, hogy Romanonez gróffal folytatott beszélgetése során alkalma volt helyesbbiteni azt a tényeknek nem megfelelő felfogást, amely szerint a szeptember 13.-i államcsínyről a király is tudott. A király nemcsak hogy nem volt tájékoztatva az eseményekről, hanem mindig helytelenítette az ilyen eljárásokat, mér azokkal való megbeszélése során is, akik később arra voltak hivatva, hogy az államcsíny szerzői " legyenek. Tény az, hogy később szentesítette a király az államcsínyt, ae fel kell vetnem a kérdést, vájjon mit vártak azok, akik akkor hatalmon voltak és sem megakadályozni, sem elfojtani nem tudták a mozgalmat? Arra vártak, hogy a király rendezzen mindent 7 A királynak bőségesen alkalma nyilt a mozgalom egyöntetű nemzeti jellegéről meggyőződni és az uralkodó nem is rejthetett ki személyéé ellenállást az 1923. szeptemberi mozgalomnál sz énben • \ . , /Folytatása következik/
