Napi Hírek, 1929. szeptember/1
1929-09-04 [0210]
A § Paris, szeptember 4./Magyar Távirati Iroda/ A sajtóbaai bizonyos csalódás mutatkozik MacDonald beszédável kapcso atban. Az Excelsior kijelenti, hogy mindazok kiábrándulást éreznek, al^ik azt remélték, hogy MacDonald határozottan körvonalazni fogja az angol birodalom uj külpolitikáját, valamint azok, akik azt remélt ék j hogy a munkáspárti kormánynak a kötelező döntőbíráskodáshoz való csatlakozását -jelenti be. . A lap szerint MacDonald kénytelen volt a döntőbíráskodás tekintetében fenntartásokat tenni, mert a munkáspárti kormány, valamint a dominiumok kormányai között a MacDonald elnökletével lezajlott legutóbbi értekezleten a kérdésben nem tudtak megegyezésre jutni. Ausztrália és Ujzéland a nemzeti kérdésekben visszautasítja a döntőbíráskodás elvét. Mindkát dominiumnak a bevándorlás kérdésében igen határozott politikája van ás sémmiesetre sem "x engedik meg, hogy határaikat a * fekete és a sárga faj előtt megnyissák. A Figaro ügyféli, hogy MacDonald a Sunday Timesben megjelent híres cikke óta nagyon tökéletesítette magát az árnyalatok kifejezésében, azonban Franciaországból tekintve a dolgot, MacDonald pacifista módszere nem egyéb, mint a Franciaországgal szembeh álló hatalmak nacionalizmusa. A Yolonté MacDonald beszédét légyárnak minősiti. Ugy váli, hogyha jövő fogj a megmutatni, hogy Anglia haj landó-e a légvárat szilárd alapokon felépíteni. A Journal sajnálkozását fejezi ki afelett, hogy MacDonald nem körvonalazta azzal a határozottsággal az" '," \ angol birodalom uj politikájátt ' mint azt remélni lehetett. A genfi ártekzelet megbízottjainak többsége - folyt,: tja a lap - kénytelen volt mosolyogni akkor, rmkor MacDonald alig néhány nappal a hágai értekezlet után kijelentette, hogy Anglia minden körülmények'között bizonyságát adta önzetlenségének. A Petit Journal ugy váli, hogy MacDonald beszéde határozott lépés a béke megszervezése felé, programja azonban olyan, mint a legyező, amelyet ki lehet nyitni fáiig ás egészen is. Reméljük - mondja a lap hogy a munkáspárti kormány teljes egészében szét fogja tárni. Az Oeuvre szerint MacDcald kétféle szempontból okozott csalódást. Elsősorban meg sem kísérelte, hogy az 1924-os jegyzőkönyvet uj életre keltse, továbbá egy szót sem szólt a népszövetság által kidolgozott általános döntőbiráskodási egyezményről. Bár a tengerészeti leszerelés kérdésében senki sem vonja kétségbo Anglia ás az Egyesült Államok jó szándékát, mégis csodalatos az, hogy most üdvös dolognak tartják Anglia és Amerika között a tengerészeti leszerelésre vonatkozó tárgyalásokat, holott / egy évvel ezelőtt a Franciaország és Amerika kőzött folyt hasonló tárgyalások ellen a munkáspárt élénk kampányt folytatott. /Fol y tat ásd,' ko ve tte zik/