Napi Hírek, 1929. szeptember/1

1929-09-02 [0210]

/ Szombathelyi tudósítás el^s/fo ly tatása./ - Ennél az ünnepélynél valóban meg lehet állapítani az elsőt a mi nagy hódolat ónkkal és köszönetünkkel, de meg lehet állapítani a * másodikat is, azt., kedves vasi testvéreim, hogy a nemzetnek az a nesze, amely a vasi földön nőtt fel, amelynek gyökerei mélyen le vannak nyújtva ebbe a földbe, amely ennek a földnek szelleméből táplálkozva'annak" szel­lemét soha el nem felejti, mondom, a nemzetnek ez a része is, a maga vágyával, akaratával ás szeretetével veszi körül ezt az uj bástyát, - A nemzotet lehet gyermeknek és lehet óriásnak mondani, de talán még helyesebb, ha a2 ember azt mondja, hogy a nemzet óriási evor­mok, mert a gyormoknek is, meg az óriásnak is majdnem minden karakté sri sztikus vonása megvan az öntudatos nemzetben. A naivitás, az őszinteság, a bizalom, majdnem azt mondanám a kritikának, külö­nösen a maró kritikának a hiánya-mind megvan a gyermekben, de a nemzet­ben is. A nemzet, a maga ős ösztöneinek áradásával nem kritizál, hanem itndul a maga ösztöne, szeretete, . •. • \•• szimpátiája,amtipátiája sze­rint. Szeret anélkül, hogy okát tudná adni .:»••': pragmatikusan annak, hogy miért szeret s esetleg gyűlöl valamit, szintén anélkül, hogy gKgx pragmatikusan ki tudná fejteni ennek a gyűlöletnek okát. A nép lel­kében vannak indokolatlan szenvedélyek es vannak indokolatlan szerete­tek is. Amint azonban a gyermek leikében indokolatlannak látszó szere­tet vagy ellenszenv kétségkívül erős értéket jelent, amelyből nagy dolgot lehet evolválni.'ugyanígy vagyunk a nemzettel is.. A nemzet leikét;,fxxx annak rezdülését, 'hullámverését figyelemmel kall kísérnie annak, aki rajta haladni akar, ugy amint a hajós figyeli a szél mozgását, a viz fod­rozódd sát. Vezető embernek nem.szabad sohasem elfelejteni a költő igaz­ságát, amely igy szól: Ha felül van^is a gálya és alul a viz árja, azért a viz az ur, és nem a gálya. A nemzőt lelkében tehát ezek az erők az urak és ezeket az erőkot koll : ,r ^k okos vezetéssel olyan irány­ba terelni, amely a nemzetnek naggyá tét elére szolgál. Magyarország Fomáltóságu Kormányzója lelkében össze van forrva ennek a gyermek óriásnak, ennek az óriási gyermeknek lelkével. Nem tudom, XJCKX vájjon a Főméltóság^ Kormányzó Ur - és hódolattal kérek bocsá­natot ezért a lelki analízisért - valamikorís próbálta-e már anali­zálni saját lelkének ezt a hatalmas túláradó vonzalmát saját fajtájá­hoz, ncmzetMhoz? Miből erod ez? Nem nehéz ás mégsem könnyű analizálni! A földből; amelyből'az ö gyökere is kinőtt, a szélből, amely az ő arcát simogatta, a vízből, amely muzsikát dúdol patakban, folyamban itt a ma­gyar földön; amely sirni is / tud és bőgni is'' tud, mint a tenger tud muzsikálni ás bőgni orkán módra.Ebből ered , ugy vélem én, szerény figyelője Főmáltoságod izzó lelkének izzó magyarsága. Ebből erő: az a domináns vonás, amely őt annyira köz elhozza. hozzánk, az egész' nemzethez. Ered abból a történelemben való közösségből, amelyben o is, ősei is karddal és az eke szarvával kezükben resztvettek a várssás az építő munkában egyaránt. Együtt sírtak ás együtt kacagtak a nemzettel, együtt haltak meg a nemzet csataterein akkor, amikor a nemzet ezt kö­vet eltemé^ tőlük. Es kérdezem, vájjon a nemzetnek is nem ugyanez- c a jellemvonása? Vájjon a nemzet is nem a földből nőtt-e ki? /Folytatása következik./

Next

/
Oldalképek
Tartalom