Napi Hírek, 1929. szeptember/1
1929-09-10 [0210]
§ § Genf, szeptember 10. /Magyar Távirati Iroda./ /Apponyi ert grófnak a népszövetség ma délelőtti ülésén elmondott részletes beszéde./ Hölgyeim és Uraim! A közgyűlés mostani ülésszakát bizonyára emlékezetessé fogja tenni a népszövetség évkönyveiben az a / tény, hogy közeledtünk a kötelező döntőbíráskodás elvéhez, sőt csaknem el is értük azt. Amikor a Kellogg-szerződés általános meglepetésre létrejött és merész taktikával az elé a választás elé állitották a hatalmakat, hogy, vagy csatlakoznak ehhez és ezzel egyszersmindenkorra lemondanak a habomról, vagy pedig olyan színezetben tűnnek fel, mintha ragaszkodnának a háborúhoz, nyomban előre éreztem azt, ami most bekövetkezett. Természetes volt, hogy amikor a tetalmak lemondottak a háborúról ; súlyt ' vetettek arra, hogy a Kellogg-szerzŐdéshez való csatlakozásukat teljesen komolynak és jóhiszemünek tekintsék. A rossz megoldást,- a háborúhoz való folyamodást - egyszersmindenkorra kiküszöbölték j következésképpen el kellett fogadniok a jó megoldást: a nemzetközi ellentetek békés szabályozását. Azok közé tartozom, akik azt hiszik, hogy sokkal fontosabb és sokkal többet ér, ha kiküszöbölik azokat az okokat*, amelyek viszályokhoz vezetnek, mintha jó megoldásokat találnak e viszályok rendezésére. De kétségtelen^ hogy viszályok mindig lesznek és ezért keresni kell a megoldások lehetőségét. Az egyik megoldás - kétségkívül rossz megoldás - a háború volt. Ha azonban a háborút kiküszöbölik és feltétlenül visszautasítják, akkor szükség van arra, hogy más megoldások álljanak rendelkezésre. Ilyen megoldás a kötelező döntőbíráskodás. A mostani ülésszakon a nagyhatalmak közül egyedül Németország irta alá,-még pedig minden fentartas nélkül - az állandó nemzetközi biróság statútumának fakultatív záradékátr Franciaország szintén aláirta azt' a genfi jegyzőkönyv megszerkesztésének idejében, de azzal a mindenesetre jogos feltétellel, hogy csatlakozása a genfi jegyzőkönyv elfogadásától függ. Minthogy a jegyzőkönyv meghiúsult, Franciaország csatlakozása hatálytalanná' vált. Briand francia miniszterelnök azonban a mostani ülésszakon . megújította Franciaország csatlakozását. Sorra felvonultak a közgyűlésen a többi hatalmak is; áloször a brit birodalom, maid Kanada. India, később Spanyolország, Olaszország és mások, és képviselőik egymásután bejelentették, hogy aláírják*a fakultativ > záradékot, illetve csatlakoznak a döntőbíráskodásról szóló általános okmányhoz. Ami a fakultatív záradék és az általános okmány közötti külömbséget illeti, az én személyes véleményem az, hogy a fakultatív záradék aláírása a lényeges, de a magam részéről előnyben részesítem és sokkal helyeseb-fe nek tartom a mult évben kidolgozott általános okmány elfogadását. Ez utóbbi ugyanis nemcsak a jogi viták békés szabályozását biztosítja, hanem békéltető eljárást állapit meg egyéb természetű ellentétek megoldásara is. Az általános okmány tehát közelebb hoz minket a mindannyiunk által szem előtt tartott célhoz, közelebb juttat annak a hézagnak kipótlásához, amely a nemjogi természetű viták körül a háború feltétlen lehetősége szempontjából fennállott. Jogi természetű ^itákban a békés megoldást biztosítja a birói ítélek és ennek az ítéletnek kötelez^ elfogadása. Nem jogi természetű vitákban bókéltető eljárásnak van helye. Ez azonban már nem vezet feltétlenül olyan végleges megoldáshoz, amely mindenkire nézve kötelező. Szükséges, hogy ezt a kérdést állandóan tanulmányozzák s az eljárást állandóan csiszoljak. /Folyt.köv./
