Napi Hírek, 1929. szeptember/1
1929-09-10 [0210]
§ W a s h i n a t o n p szeptember 10. A tarifanovella szenátusi tárgyalásának . u kezdeten Simon szená.tor indítványt nyújtott be, amely arra irányul, hogy kér jók be mindazoknak & iparvállalatoknak az üzleti könyveit . amelyek/ . ... \ • kérnek. A javaslat ellen Heed pennsylvaniai szenátor szólalt tel. aiti kijelentette, hog az üzleti könyvekbe aaló betekintés tul sok idíít venne igénybe s emellett semmi haszna sem volna. ' /vámvédelmet , • A tarifanovellának az a célja, hogy kiegyenlítse az amerikai es külföldi munkaberek közötti különbséget. Igy példának okáért Amerikában éppen olyan jól tudnak cementet és vasdrótot gyártani,mint Hómat* orszában es Franciaországában,azonban ezeknek az államoknak munkadij főjében csak egy ötödét feli fizetnSök annak az öss zegnek'amelyet az amerikai gyárosok fizetnek jnunkasaiknak. A tisztességes bérek fenntartása erdekeben ennélfogva védővámokkal kell kiegyenlíteni ezt a különbözetet." A vitát Norris szenátor Javaslata szakitotca félbe, aki azt • indítványozta, hogy hamarosan intézze el a szenátus Vars pennsylvaniaiszenátor ügyet, aki a választásánál előfordult állitólagos szabálytalanságok miatt eddig nem foglaltnakta el helyét a szenátusban. A többség vezetőit meglepte a republikánusok" insurgens csoportjához tartó-* zó szenátor inohtyánya e"s eleget tettek Norris kívánságának. A vita . ennek következteben már a következő ülésen 'kezdődik, Ez" azt jelenti, hogy elhuzódira tarifanovella megszavazása, A többségi republikánusok azonban hir sze-int el vannak tökélve, hogy a tarifanovella erdekeben nem^görditenek'akadályokat az etltfayUVi VareL ^ w ' h mert ha Varé elvesziti a szenátusi mandátumot, . Pensylvánia kormányzója minden val ószinüség szerint olyan szenátort nevez ki Vare uAődául, aki hive a magas védvámpoliUkának. 4 /Apponyi beszédének III. folytatása/ A mogoldást csupán a teljes leszerelésben látja, annál inkább, mert a népszövetság r en lel kezesére álló erő valóságban nincs meg ás még ha meg is volna, akkor is tartani lehet attól, nogy akis államokkal szemben érezteti ugyan a nyomást, a nagyhat Imákkal szemben azonban ez csődöt mondana. Beszéde további folyamán Apponyi Albert grof megemlékez:tt Briandnak arról a kijelentéséről, hogy egyesek megmérgezik a lelkeket. Maga is azon a nézeten van, hogy a nevelomunkán fordul meg a béke ügye, 3íem szabad megengedni, hogy az ifjú lelkekbe gyülölelet csepegtessenek, nem szabad az ifjú'nemzedékeket a háború s zeretet'áre oktatni, de a békeszeretetét ás az emberiség szeretetét össze kell egyeztetni a gyűlölködés nélküli hazaszeretet nemes •érzületével. Az emberi szív szeretetében mindannyian egyetértünk. Be különbséget kell tenni azok között, akik napsugárban járnak ás azok között, akik árnyékban és szomorúságban élnek. Az igazi békefejlődés csak akkor kövétkezhetik be, ha orvosolják azokat az igazságtalanságokat, amelyek a mai állapotban fennállanaE, /Folytatása következik/