Napi Hírek, 1929. szeptember/1

1929-09-08 [0210]

§ Z ü r i c h, szeptember 8. /Magyar Távirati Iroda./ Apponyi.Albert gróf a zürichi Lesezirkel Hottingen meghívására ma délelőtt a zürichi egyetem aulájában nagyszabású előadást tartott, amelyben részletesen méltatta-a béke megszilárdítására és a háború kiküszöbölésére irányuló törekvéseket. A nagyszámú előkelő közönség soraiban a többi között ott volt Wettstein dr., a zürichi kantoni kormány elnöke, dr. Haeberlin városi tanácsos, íegman zürichi magyar főkonzul és Laskay Dénes, a svájci magyar kereskedelmi kamara elnöke is. megállapitotta.hogy a népszövetségi alapokmány csupán az első lépés volt a háború kiküszöböléséhez vezető uton. kz alapokmány nem ment. annyira,hogy teljesen kikapcsolta volna a háborút, mint a jogok és érdekek érvényesítésének eszközét, de mindenesetre szaporította és hozzáférhetőbbé tette a háború elkerülésénekjiiodozatait és lehetőségeit. A háború kiküszöbölésere két mód kinálkozik: Jogi kérdésekben a birói döntés, mástermészetü viszályokban a nemzetközi közvetítés. Az alapokmány a jogi természetű ellentétek megoldása számára birói megoldást aj^ánl, a nem-jogi természetű ellentéteket pedig a népszövetségi tanács közbelépésével óhajta megoldani. A birói eljáráshoz való folyamodás azonban nem mondja ki kötelezően.csupán azt az alternatívát állítja fel, hogy a népszövetség tagjai a közöttük felmerülő . ellentéteket vagy birói döntés a la bocsássak, yagy pedig a tanács békéltető eljárására bízzak. Bizonyos azonban, hogy .a tanács a maga szervezeténél és összetételénél fogva nem alkalmas .• birói tevékenység végzésére. E mellett az alapokmány csupán a birói ítéleteket ruházza fel kenyszererővel,mig a tanács határozatai jellegükre nézve nem egyebek nyomatékos ajánlásoknál. Ezek a rendelkezések tehát nem nyújtanak feltétlen biztosítékot a béke megóvására.. Ezt csak akkor lehetne elérni, ha valamennyi ország csat lakoznék 'hágai állandó nemzetközi bíróság statútumának fakultatív záradekához. . Apponyi Albert gróf örömmel említette meg,hogy mig idáig a nagyhatalmak közül csupán Németország vállalt magára ilyenirányú kötelezettséget, a mostani közgyűlés során az angol miniszterelnök, továbbá a francia miniszterelnök, a kanadai delegátus és több'más delegáció bejelentése következtében hatalmas fordulat következett be. Magyarországa maga részéről aláirta a fakultatív záradékot. Apponyi Albert gróf különös nyomatékkal emelte ki,hogy ez az aláirás minden fenntartás nélkül történt. Magyarország szomszédai 'közül -Ausztriát kivéve - ' még egyik állam sem mutatott hajlandóságot a fakultativ záradék aláírására. A népszövetségi alapokmány tehát - folytatta App-onyi Albert gróf nem valósította meg a haboru teljes elintézését. A népszövetség, megszervezése-után azonban ujabb kísérletek történtek ennek a célnak a megvalósítására. ( Apponyi Albert gróf utalt a genfi jegyzőkönyvre , amely az alapokmány említett hiányának pótlását célozta és következetesen érvénycsitetto azt a gondolatot, hogy a jogi kérdéseket még akkor is, ha politikai természetű viszályokkal kapcsolatban merülnek fel, kizáróan bírói eldöntésre bizzák, A genfi jegyzőkönyv magában foglalta a háború elintézésének gondolatát is, a támado-háboru kárhoztat ás ának formájában. A jegyzőkönyv; a munkáspárti angol kormányt felváltó konzervatív kormány visszautasítása következtében nem jutott hatályra, ugy hogy felesleges bővebb taglalásába bocsát-, kozira. Csupán annyit jegyez meg,nogy egyik nagy hiánya áz volt, hogy atámadó háború fogalmát természetszerűen csak hiányosan tudta meghatározni. A Kellogg-szerződés uibol visszatért arra a gondolatra ,ame lyet a genfi jegyzőkönyvben óha jtottak megvalósítani. Olyan formában juttatta ezt kifejezésre , ,hogy az a maga egyszerűségében szinte meglepően hat* A bonyolult _ problémának e leegyszerűsített felfogása kényes-helyzetbe hozta az államférfiakat; ha visszautasítják, akkor ezzel közveteti módon a háború lehetőségének fenntartása mellett foglalnak állást,A valóságban azonban a probléma megoldása nem ilyen egyszerű; hiába mondják ki,hogy lemondanak a háború eszközének igénybevételéről,bárminő természetű viszály merüljön is fel_, ha a .. háború helyébe nem gondoskodnak más megoldás lehetőségéről./Folyt.kőy ./