Napi Hírek, 1929. augusztus/2

1929-08-24 [0209]

§. Genf, augusztus 24./Magyar Távirati Iroda./ Az Interparlamentáris Unió gazdasági es oénzügyi albizottságának tárgysorozatán első sorban a kartellek es trustök kérdése szerepel. A kérdésnek két előadója van Szterényi József báró és az angol Rennie Smith személyében. Mig az utóbbi meglehetősen egyoldalú szempontból tárgyalta a kartellproblemát addig Szterényi baró előadása a kérdés minden oldalára kiterjeszkedett. Előadásának gondolatmenete körülbelül a következő volt: A kartellek és a trustök nemcsak nemzetgazdasági szemponthói fontos tényezők, még jelentősebb a szerepük nemzetközi viszonylatokban. A nemzetközi kartellek es trustök hivatva érzik magukat a gazdasági élet megfelelő szabályozására, arra, hogy megmentsék, amit még lehet,abból a romhalmazból, amH^ét a békeszerződések gazdasági rendelkezései teremtettek. A békeszerződések ap£ ró darabokra szakítottak szét hatalmas gazdasági egységeket; az uj, kis államok pedig valóságos kinai fallal zártak körül területeiket. Csaknem mindenütt a gazdasági autarkiára való törekvést látjuk. Ilyen törekvést pedig meg nagy gazdasági egységek sem engedhetnek meg maguknak anélkül, hogy károkat ne okoznának saiat gazdasági életüknek. A háború utáni gazdasági viszonyok két fontos Jellemző vonása a fogyás ütőképesség csökkenése és a termelés nagymértékű fokozódása. E tényezők hatása alatt meg a legkisebb fogyasztóterület fontossága is nagymértékben emelkedett a világgazdaságban s emelkedett a rossz hatása is annak a gazdasági elzárkózásnak, amelyet főleg egyes újonnan keletkezett kisállamok részerői látunk. A gazdasági téren még egyre uralkodó háborús mentalitás odavezet, hogy kimondott ipari államok az önellátás céljából mezőgazdaságukat igyekeznek természetellenesen fejleszteni* az agrárállamokban viszont erőteljes iparfejlesztési politikát látunk. Ily módon a kölcsönös elzárkózás válik csaknem mindenütt a gazdasági politika vezető elvévé. Ily viszonyok között az ipar természetszerűleg keresett valami olyan eszközt, amellyel a termelést valamiképpen szabályozni lehessen s ezt az eszközt a kartellekben és trustökben találta meg. Ilyen alakulatok már a háború előtt is voltak; ma azonban jelentősségük es elterjedésük még nagyobb mint valaha volt. Minden kornak megvan á maga jellemző vonása. Korunk iparát a kartell- és trustképződés jellemzi. Az előadó nem kivan foglalkozni sem a kartellek és trustök kifejlődésének történetével, sem pedig azok tudományos és jogi vonatkozásaival. Az ő feladata csak annak megállapítása, miképpen kell a kartelleket megitelni gazdasági, szociális pénzügyi és államhatalmi szempontból, illetve, hogy szükségesek-e ezekkel a gazdasági alakulatokkal szemben valamely rendszabályok, s ha igen, ezek a rendszabályok állami vagy államközi jellegűek legyenck-e? Feladata tehát kifejezetten praktikus feladat. A fejtegetések alapjául mindenesetre hasznos volna % kartellek és trustök megfelelő statisztikaját nyújtani, ilyen statisztika azonban igen kevés országban áll rendelkezésre, eltekintve attól, hogy rendkivül nehéz is annak pontos körülhatárolása, milyen gazdasági alakulatok tartoznak a kartellek és trustök csoportjába. E mellett az előadás tárgyának szempontjából,a nemzeti kartelleknek nincs is nagy jelentősségük, hanem csak a nemzetköziek- • aek. Ezek számát már a háború előtt általában körülbelül százra becsülték; azóta ez a szám még emelkedett. A kartellek és trustök olyan gazdasági jelenségek, amelyek ellen leiét küzdeni, sőt amelyek túlkapásai ellen kell is küzdeni, de megakadályozni, 3zéknek az alakulatoknak képződését nem lehet. /Folytatása következik./