Napi Hírek, 1929. augusztus/1

1929-08-14 [0208]

- Ami a másodikat illeti, a társadalomtól, különösen annak anyagi erejét véye figyelembe, őszintén megvallom, nem sok eredményt várok: mert hiszen a magyar társadalom annyira megroppant a maga vagyoni mivoltában, gazdasági helyzete annyira súlyos, hogy a társadalomnak önkéntes^harcba indulása, anyagi eszközökkel való felvertezőáése nagy méretben nézetem szerint nem várható. Eleddig a társadalom részéről mutatkozó különböző elindulásokat ezért nem is nagyon próbáltam kivirágoztatni, nem is hervasztottam le. fez az első eset, amikor ilyen nyilvánosan megmondom a véleményemet. De ismétlem, nem is hervasztottam le, mert az akaratot nem szabad gáncsolni, ha jóra irányul s általában a virágot - ez pedig virág nem szabad kinyilása előtt leszakítani. - A társadalomnak tehát önmagában nehéz a probléma megoldása. Marad a kormány. Kérdés, vájjon a nemzet egyetemessége egy részének igénybevételével, anyagi erőinek egyetemes összefogásával mino módon érhető el 1egkönnyebtón eredmény? Erre vonatkozólag kitűnő munkatársaim, különösen Páy Aladár, de mások is. akik foglalkoznak evvel a kérdéssel/kidolgozták már a, menetrendet, a felvonulási tervet, az egész hadjáratnak konstrukciós és diszpozíció- tervét. Mindenekelőtt egy kisegitő mozdulatot lehet vé

7 gezni, amely átkaroló mozdulatként szerepelhet e rémmel szemben. ,A statisztika nagyon egyszerű számokat ad, amelyek azonban mégis nagyon ijesztőek. Magyarországon . mondjuk*kerek számban körülbelül 100,000 tüdőbeteg ember van. Ez a szám nem nez fci nagynak a betegségnek azonban olyan a természete, hogy rendkivül veszélyes, diffuziv, infekciós. Már most ez a százezres szám négy * ; kategóriára osztható fel. Az első kategóriába tartoznak azok, akik még alig betegek, ezek feltétlenül 100 százalékig gyógyithatók. A. második kategóriába}? vannak azok, akik már súlyosabban betegek:, de ®ek is egészen 80 százalékig gyógyithatók s csak 20 százalékban infekciózusak. Ezeknél az infekció veszedelme tehát még nem nagy. A harmadik kategóriába tartoznak azok. akik nagyon gondos kezelés és ápolás mellett esetleg 20-25 százalókig gyógyithatók, de 80 százalékig infekciózusak s a nagyedik kategóriában vannak azok - körülbelül 20-25,000-ren - akik száz százalékig gyógyithatatlanok ós infekciózusak. - Ennél a problémánál az átkaroló mozdulat lényegében az, hogy a száz százalékig gyógyithatatlanokat elkülönítsük. Erre valamelyik orvostanár nagyon egyszerű módot talált ki, a sátorrendszert. Mindössze 40 pengőbe kerül egy a magyar ipar kezéből kikerülő egyszerű kis nyugvó sátor-féle, amely bármely vidéki ház udvarán vagy kertjeben - mert ez a módszer csak vidéken használható - felállítható, tehát elkülöníthető az abba belehelyezett beteg a család többi tagjaival való közvetlen érintkezéstől. Csak: egy ember érintkeznék vele, aki őt táplálná, gondozná, Ez a nyavalya azonban, ha a beteg teljesen a szabad levegőn él, már nem annyira ínfekciózus. ugy hogy ha az illetőket ellátjuk egy kis reáneveléssel, máris izoláltuk az infekció veszedelmét arra az egy személyre, de attól is meglehetősen elhárítottuk. Dr.Scholtz Kornél éppen most vesződik e gondolat további kidolgozásával s ez is olyan segítőeszköz lenne, amellyel a rémnek legalább egy fejét, ha nem is levágni, de lekötözni tudnók. - Ezzel azonban még nem oldottuk meg a kérdést, a megoldás máshol lesz keresendő, ott, hogy fent és lent, a legalsó és legfelső kategóriákat kivonjuk a társadalomból, ugy hogy az . - alsó 25,000-et, azokat, akik 100 százalékig gyógyíthatók, gyógyitsuk is . /Folyt,köv./ ORSZÁGOS L£V-*i TZO