Napi Hírek, 1929. augusztus/1

1929-08-14 [0208]

L § London, augusztus 14, /Magyar Távirati Iroda/ A Tiies Középeurópa rekonstrukciójáról szóló cikksorozatának harmadik része Magyarországgal foglalkozik, A cikk a rekonstrukciós munka gyors és messzemenő sikerének ismertetéséből .indul ki és megállapítja, hogy a kedvező eredmény az ország nagyszerü"_ '., és életképességét mutatja. A forradalom és az /alkalmazkodó/ ellenforradalom nem hagyott olyan mély nyomokat hátra mint a gazdasági körülmények nyomása, amely megfosztot­ta hatalmától a régi uralkodó arisztokráciát és az országot fokoza­tosan demokratává alakítja át. Károly király restaurációs kísérle­teinek kudarca volt az első bizonyítéka annak, hogy a főnemesi csalá­dok többé nem mindenhatók ós azóta az országot a kisgazdák képviselői­ből álló párt kormányozza, amely ügyes vezetés alatt megszilárdította hatalmát. A nemesség képtelen levén alkalmazkodni, fokozatosan elve­szíti politikai és gazdasági erejét, a nagybirtokok úgyszólván önma­f uktól széthullnak, főként az aránylag súlyosabb adók nyomása alatt, z arisztokraták nem tarthatnak többé versenyistállókat és óriási szolgahadakat, kénytelenek birtokaikat lassanként eladogatni, A föld nagyobb része most már „ . a parasztoké. Az idők jele, hogy a kormány kénytelen volt módosíttatni a hitbizományi törvényt, hogy a hitbizo­mány birtokosán részben segítsen. A gazdasági javulás csodalatoskepe n megtisztította a politikai légkört. Érdekes dolog visszagondolni az 1922-23. évi elkeseredett harcokra a kormánypárt és az ellenzék között. A legitimisták Horthyt és hiveit árulóknak tekintették, mig a szocialisták, akik a kommunis­tákkal való" szövetkezésük miatt szenvedtek, a kormányzót vérszomjas zsarnoknak állították be.,Ezek az ellentétek most teljesen megszűntek. A magyar tömegek belátták,' hogy a trénkérdés csekélyf ontosságu mind­addig~,ami£ nem valilc aktnál í ssá. A valutastabilizáciö és a rendezett életviszonyokhoz való visszatérés egyszersmind csillapította a Magyarország feldarabolása által keltett elkeseredést is. A nemzet fájdalmas ér zéseit biztonsá­gosabb utakra vezette. 1923-ban Magyarország helyzete kétségbeesett, sot majdnem reménytelen volt. ügylatszott, hogy nincs a világon egyetlen barátja sem es hogy képtelen kiállani a világháború utáni súlyos meg­próbáltatásokat. Az átlagos középosztálybeli ember a legőrültebb és legképtelenebb megoldási módokat is elfogadhatóknak tartotta, mini* és vadul spekulált a tőzsdén. Komoly veszély forgott fenn abban a te­kintetben, hogy valami irredenta szervezet zavart kelt Erdélyben vagy a Tetföldön a területi rendelkezések felforgatására. Ez a veszély mar elmúlt. A rendes üzleti tevékenység lehetővé tette, hogy a megszállott területekről Budapestre menekült családok elhelyezkedést találjanak és ezzel sok "robbanóanyagot jt lehetett ártalmatlanná tenni. De a nemzet nem csillapodott le ilyen könnyen bölcs vea?tés nélkül. Szerencsére Bethlen grófban Magyarországnak rendkivül alapos tudású, világos eszű, n agy gyakorlati felfogású és alkalmazkodó képességű miniszterelnöke van, akire ráillik a francia sauple /hajlékony/ jelző. 0 nagyon jól ismeri Magyarország szükségleteit és az európai áramlatokat. Hamar belátta,, hogy Magyarország számára nem marad más hátra, minthogy nyugodtan íviselje' sorsát^ amelyet a szerencse és az antant kiszabtak számá­ra és a oékeszerződésnek törvényes eszközökkel való revíziójára, össz­pontosítja minden erejét. Annyira sí érült meggyőzni honfitársait e politika bölcseségéről, hogy majdnem teljesen szétszórta z e„lenzé­ket és nagymértékéén javította Magyarország külföldi összeköttetéseit, /Eoiyt.köv./

Next

/
Oldalképek
Tartalom