Napi Hírek, 1929. július/2
1929-07-17 [0207]
T § P á r i s, július 17./Magyar Távirati Iroda/ * Matin hasábjain Sauerwein ma vezércikkben foglalkozik az európai föderáció kérdésével. Politikai körökben a cikk nagy érdeklődést és feltűnést keltett, annál is inkább, mert gondolatmenete - mint Sauer-• wein maga is jelzi » a külügyminiszter felfogás?t tükrözi vissza, Sauerwein vezető gondolata az, hogy a tervbevett államszövet ség egyáltalában nem irányulna Amerika ellen, sót ellenkezőleg, csak előnyére válnék Amerikának. Sauerwein szerint túlzás 11 Európai Egyesült Államokról" beszélni. Ma a legmerészebb elmék is csak arról álmodozhatnak, hogy gazdasági szövetságfélát létesítsenek,az európai államok között. Azok a viszonyok, amelyek mellett az Sszakamerikai államok kialakultak és tömörültek, egészen mások voltak, mint amelyek Európában uralkodnak. Káptelenság volna továbbá olyan európai államszövetségre f ondolni, amely ellenséges indulatú lenne Eszakamerikával szemben, ki az egyik földrészt szembe akarja állitani a másikkal, olyan háborút idéz elő, amelynek borzalma még a világháborúét is felülmúlja. / Természetes, hogy am/éikor Európában olyan gazdasági ás pénzügyi szervezetet igyekeznek létesiteni , amelyben a kis es nagy államok egyaránt megSlálják számításaikat, akkor az amerikai módszereket veszik alapul; Amerika azonban ezzel csak nyer, mert ezek az erőfeszítések végeredményben az elhelyező piacok óriási megnövekedéséhez vezetnek. Cikke további folyamán Sauerwein kifejti, hogy magának . ' Amerikának is érdeke, hogy Európában tartós béke legyen ás megszün• jék a háborús veszély örökös fenyegetése. Az európai államok tömő rülése már csak azért is rokonszenves lehet Amerika szemében^ mert lehetővé teszi, hogy sokkal nagyobb arányok között hajtsák vagre , átszerelést. A fegyverkezési versenynek úgyis egyedül és kizárólag csak akkor lehet vágetvetni, ha megalakult az európai szövetség, amely megfelelő katonai erővel rendelkezik. Sauerwein különös nyomatékkal domboritja ki, hogy az addigi úgynevezett páneurópai törekvésekkel ellentétben Briand feltétlenül ^ele óhajtj a kapcsolni a szövetségbe Nagybritanniát-is. Ha azonban az angol birodalom egyes dominiumai tiltakoznának ez ellen, - mint ahogy tiltakoztak az 1924 évi döntőbirkásodási általános jegyzőkönyv elfogadása ellen - ás ha az anyaország ennek a nyomásnác engedve kivonná magát az európai közösségből, akkor termesze tesea ^ nem :arad más hátra, mint hogy AAglia nélkül szervezzék meg a tömő- . rülést, de ez Anglián fog múlni ás nem az európai államokon. Ami Oroszországot illeti,'a bolsevizmusnak nem leheo helye az európai á.lamok szövetségében, Oroszországgazdasági téren csak akkor működhetik együtt a többi állammal, ha modositja gazdásági konc opcióiát. Befejezésül Sauerwein utal arra, hogy a szélső jobboldali áramlatok kátságkivül mindenütt hevesen ellenezni fogják a gondolat megva-/ lósitását.Epen ezért,az álmodozások helytt a realitás- talaján kell már adni T?ny az, hogy az európai államok jelenleg barátságos megegyezássol iparkodnak rendezni a háború súlyos következményeit.Tény, hogy Franciaország és Németország megegyezésre törekszik. Minden európai fejlődésnek alapja ás ^ > előfeltétele Franciaország és Németország megegyezése.Lehetséges, hogy^ némi kölcsönös lóakarat mellott a kérdés hamarosan megérlelődik, és a francianémet ügyek rendezése után talán már néhány hónap múlva kialakulhat e ket állam körül az uj európai rendszer,amelynek szilárd épülete Franciaorszagbaa .Is N5mr,i&raa&ghaa loela mep-tídálni & maea köznonti oszlopát. 1 - — ..... i nao-rÁ