Napi Hírek, 1929. július/2

1929-07-22 [0207]

A Magyar Távirati Iroda jelenti: Walko Lajos m. kir külügy­miniszter és Stoyan Petroff-Tschomakoff budapesti bolgár ügyvivő a külügyminisztériumban ma aláirtak a magyar-bolgár bekéltető eljá­rási és választott birósági szerződést, . A szerződés szerint minden, a jövőbeni két ország között felmerülő vitás kérdés, amely nem érinti a szerződő államok szuvereni­tását, vagy egy harmadik állam érdekeit rr amennyiben az diplomáciai utón elintézhető nem volna - békéltető eljárási,illetve választott birósági uton fog megoldást nyerni, A békéltető eljárás minden egyes vitás kérdésre kiterjed, A birói eljárás jogviták eldöntésénél nyer alkalmazást, A bekéltető bizottság'állandó jellegű lesz. A döntőbirgság vagy ad hoc állíttatik össze, vagy pedig a szerződő'felek az Állandó Nemzetközi Biróság szolgálatat fogjak igénybe venni, A szerződés öt évre köttetett, > > § Helyreigazítás• Mai 12, kiadásunk második szegedi hirének má­sodik mondata helyesen igy hangzik: ' Az egyik éles fordulónál a ló felborította a kocsit stb. /T/ § P a r i s,július 22. Az Excelsior az orosz-kinai viszály előzményeit a következőkben foglalja össze: Mandzsúria hosszú ideig független volt, s csak nemrég csat­lakozott a nankingi központi nacionp.rista kormányhoz, de ma is bizo­nyos autonómiát élvez, Valójában. Mandzsúria kinai terület, amely felelt Kina gyakorol szuverén jogokat. E z t a területet azonban északról és keletról orosz, délkeletről pedig japán területek veszik közre, mig nyugatról a szovjetorosz és a japán érdekszféra határolja Mongólia külső, ilielve belső részében. A területi beékelődésből származó ne­hézségeke tap méginkább^fokozza a Mandzsúriát átszelő keletkinai vasút kérdése. Az Oroszország felett arató t győzelem után Japán felhatalmazást kapott,; hogy a délmandzsuriai vasutat a maga igazgatásába, vegye. Eszak­mandzsuirábol Oroszország a bolsevista forradalom után kiszorult ugyan, később azonban ez 1924. evi orosz-kinai szerződés alapján ismét-megvetet­te ott a lábát és kezébe vette a vasút kereskedelmi kiaknázását. Ha ezt a vasutat Oroszország'most átveszi, akkor megszalad a közvetlen össze­köti etés Szibéria és vl-idivosztok között. Az orosz-kinai viszály közvetlenül érdekli Japánt. A japánok nem engedhetik, hogy az Oroszországgal szemben megteremtett pracendenst az ő kezükben lévő vasútvonallal szemben is alkalmazzák. A viszály érinti továbbá - a vasutba belefektetett tőkék következtében - Pran. ciaországot,. valamint ? z Egyesült Államokat is./MTI./

Next

/
Oldalképek
Tartalom