Napi Hírek, 1929. július/1
1929-07-14 [0206]
AJ M Szege d, iulius 14. A szeged-als6tanyai gazdasái egyesület ma délelőtt aratolinnepseget rendezett, amelyen megjelent Klebelsberg Kund gróf vallás ós közoktatásügyi miniszter is, Jakab Oszkár helyettes államtitkár, Magyary Zoltán, Jakabfy Zoltán és Zsarkó Pál miniszteri tanácsos, valamint Aigner Károly főispán, Somogyi Szilveszter polgármester s több varmegyei városi előkelőség kíséretében. A minisztert és kiséretét Alsótanyán diadalkapu várta, ahol a zászlókkal és buzakoszorukkal kivonult nagyszámú küldöttség élén Gerle Imre kormányfőtanácsos üdvözölte. A miniszter innen a plébániára ment, ahol fogadta a'felsőt anyaijk küldöttségét. A küldöttség kérésére kijelentette a mi '. niszter, hogy a Felső tanyán' felállítandó gazdasági szakiskola ügyét a legmelliBgebben hajlandó támogatni, csupán arra kérte az érdekelteket, hogy a gyakorlat oátyaMhoz szükséges te lak tekintetében jussanak megállapodásra, A vendégek és az ünneplők ezután a templomkertben felállitott oltár előtt szentmiset hallgattak; amelyet Glattfelder Gyula megyéspüspök pontifikált nagy papi segédlettel. A főpásztor mély ha tásTCceltŐ beszédében buzditottta a tanya népét a további kitartó munkára, hangoztatva, hogy a hit és az akarat nemcsak az egyesök, hanemaz egész nép és nemzet bo! dugulásában is csodákat teremthet. Majd a|mtőW"3raboná?aí megrakott! szekérhez ment ás megáldotta a föld termését. H • A Mise után Klebelsberg Kunó gróf. a kerület képviselője, tájékoztatta választóit a politikai és gazdasági helyzetről*. - ^zokás az magyar emberek között, hogy ha találkoznak, megkérdezik egymástól, ^ hogy érzik magukat, A regi jó időkben* ha mi magrar 'emberek megkérdeztük efelöl egymást, azt a választ kaptuk, hogy dolgaink tűrhetően mennek, vagy tréfálkozva azt mondottuk, hogy szegényemberek vagyunk, de jól élünk. Ha ma a magyar emberek találkoznak és egymás hogyléte felől érdeklődnek, ritkán adják azt a választ, hogy jol. Mi ennek a változásnak az oka ? Az első és legfőbb ok Trianon, amely nemcssak nemzeti szerenosétlenség, hanem minden egyes magyar embernek külön-külön a maga szerencsétlensége. Miért nemzeti szerencsétlenség ? Azért, mert elvesztettük az ország kétharmadrészét, azért, mert több mint fele azoknak, akik a háború előtt magyarok voltak,most idegen országok állampolgárai. Ekkora nemzeti szerencsétlenségre nincs példa a történelemben. De egyéni szerencsétlenség is Trianon, mert a-" mikor elvesztettük nyersanyagainkat, ez minden egyes magyar ember negr élhetését megnehezitette, Ha megkérdezik azt az embert, akinek a karjahiányzik, hogy miképpen megy a sora, ő szó nélkül testi hiányára mutat. Valahogy mi i s igy vagyunk. De mlg a levágott kar soha többé ki nem nő, egy megcsonkít ott nemzetet és országot jó politikával meg lehet menteni. Milyenek azok az eszközök, amiket nekünk igénybe koll venni^ azért, hogy a trianoni nemzeti és egyéni szerencsétlenség megszűnjön ? Erre az a válaszom, hogy az első legjobb oszköz: a jó külpolit ika., A jó külpolitika biztosítása annak, hogy a magyar-ne mzetnek mentől több*, barátja legyen a világ irányadó nemzetei között. Be kell bizonyítanunk, hogy mivel minket ellenségeink Trianonban megrágalmaztak, a trianoni itélet nem igazságos. Ezért járja Bethlen István gróf ,a világot, hogy személyes szavával . hirdesse a magyar igazságot, /Éljenzés/ Erre dolgozik a magyar külképviseletünk. /Folytatása következik./-
