Napi Hírek, 1929. július/1

1929-07-07 [0206]

/A spanyol alkotmánytervezet I. folytatása./ A sp^anyol monarchia öröklött ki ályság. Spanyolország törvényes királya Don Alfonzo Bourbon. A trónöröklés az elsőszülöttség alapján történik. Uralkodásának kezdetén minden király esküt tesz arra, hogy tiszteletben tartja az alkotmányt és a törvényeket; ugyanezt az esküt ti zenhat éves porában a trón legközelebbi várományosa is leteszi. Az uj alkotmány szükség esetére régenstanács felállításáról gon­doskodik. A király személye szent és sérthetetlen. A királynak ural­kodói jogai vannak, amelyékkel biztosítja az alkotmányos harmóniát.A_ királyt uralkodói működésében királyi tanács támogatja, amelynek tagjai a trónörökös, a toledói püspök, a spanyol táborszernagyok ás tengernagyok, a miniszterelnök, a legfelsőbb ' 1 polgári, katonai és tengerészeti bírósagok elnökei, a spanyol királyi ÍŐügyeszség elnöke, és a spa­nyol grandok állandó tanácsának elnöke, A királybegyéb tanácsosokat is kinevezhet örök-jogon. A királyi tanács másik reszet egyharmadrész­ben általános, közvetlen választások utján válasszák, kétharmadrészben pedig az osztalyérdekeltségek nevezik ki. Ez utóbbi háromharmad mandátu­ma tíz évre szól. A királyi tanács hatáskörébe tartozik a végrehajtó­hatalom, s a jogi hatóságok illetékessége felettiddöntés, a tanács hatá­roz a törvények alkotmánytalansága vagy szabálytalansága felett, bírásko­dik a miniszterek és a királyi tanács tagjainak tettei felett, valamint felülbírálja a magasrangu igazságügyi tisztviselők működését és utolsó fokon határoz a képviselők megválasztásának érvényessége tárgyában. Az uralkodó meghallgatja a királyi tanács állandó bizottságát, ha arról van szó, hogy ideiglenes régenst jelöljön ki, feloszlassa a par­' lamentet vagy kabinet válságot oldjon meg. , . A spanyol királyság parlamentje egyetlen törv.nyhozó kamarából áll, amelynek képviselőit szavazás utján válasszák. Uemre való temin­tettel * nélkül képviselő lehet minden nagykorú spanyol állampol­gár. A képviselők felét a tartományok és a nemzeti kollégium tagjai vá­lasszák. Harminc képviselőt élethossziglani tartamra nevez ki a király, a megmaradóttakat pedig a törvény értelmében a különböző foglalkozási ágak és osztályok szervezetei és" testületei válasszák meg. A parlament megnyitásakor trónbeszédet olvasnak el, ame£y felsorolja mindazokat 3 munkálatokat, amelyeket az uj narlamentnek el kell végeznie,A törvényhozótestület legalább négyszer evenként ül egy­be.A parlamentnek törvényhozó-jogán kivül alkotmányos '.joga az^is. hogy átvegye a király és a trónörökös esküját, hat: rozzön a régensseg felett, > . és érvényesítse azoknak a minisztereknek a felelősségét, aki­ket a Királyi tanács vad alá helyez, A parlament nem fogad hat el olyan határozat okát, amelyek a kormány politikájával és ta. jaival szemben^ bizalmat vagy bizalmatlanságot fejeznek ki. A képvis íők felhívhatják a királyi tanács tagjainak figyelmét a közigazgatás visszaéléseire, távede seire vagy hanyagságaira .A parlament tagjainak nincsen joguk betekin­tést kérni a folyó jogi perekbe. A király felelős minisztereinek segitságevel gyakorolja a vég­rehajt óhatalmát. . 1(ülső veszély, vagy súlyos belső zavarok esetén a kormány rendkivüli hatalmat gyakorolhat, miután előzőleg kikérte a királya tanács véleményét ezeknek a rendkívüli jogoknak gyakorlása tárgyában. , • A tervezet ezután a közszolgálati agak ; szervezetet szabá­lyozza, elsősorban az igazságszolgáltatást, a közigazgatást, a köz-^ oktatást és a munkaügyi szervezetet, valamint a vámtarifák alkalmazását. /Vége következik./

Next

/
Oldalképek
Tartalom