Napi Hírek, 1929. június/2

1929-06-28 [0205]

/Szegedi vándorgyűlés II. folytatása/ A magánjogi bizottság dr. Gold Simon elnöklete alatt*, a magánjog kommercializálásának kérdésével foglalkozott. Dr. GoH Simon elnöki megnyitójában kifejtette, hogy a kereskedelmi törvény része a kötelmi jognak s ahol a magánjogi és kereskedelmi törvényt sz egyszerre szabályozzák, ott a kereskedelmi "törvényben csak a magánjogitJÍ eltérő intézkedések foglaltatnak. ahol azonban a kereskedelmi .törvény megelőzi a magánjogit, ott elkerülhetetlen •• magánjog körébe . tartozó kérdések szabályozása. Dr. Szigeti László budapesti ügyvéd szerint a kereskedelmi törvénynek a kellákszabatossagra vonatkozó szabályai a magánjogi forgalomban nem alkalmazhatok, mert nem felelnek meg a szabályoknak. Dr. Polgár Győző győri ügyvád szerint a törvénytől nevelő hatást is kell várni s a törvénnyel rendhez, gondossághoz kell szoktatni a kulturális szempontból alacsonyabb fokon álló osztályokat. Dr. Gyulai Noé Hugó budapesti ügyvád az előadói javaslattal szemben kívánatosnak tartja a kommercializálást áz arra alkalmas jogi ügyletek szabályozásának, tehát a kellékszabátosságnak -Poféit ételeire' nézve is. Dr. Podor uajos hatvani ügyvéd kivá: atosnak tartja a kereskedelmi jog hatályának a magánjog területére való átvitelét. Dr. Beck Salamon indítványozza, hogy csupán konkrét jogi kérdésekben foglaljanak állást. Dr. Groák László kát ságtel ennek tartja, hogy a kereskedelmi jognak a magánjogiba valo behatolását tételes magánjogi törvény hiánya idézte elő. Dr. Kelányi Jenő helytelennek tartaná, ha az egyoldalú kereskedelmi ügyletekre vonatkozó jelenlegi jogállamot okon változtatás történnék. ' Délután hat órakor a vándorgyűlés résztvevői dr. Pisztor Egon elnöklete alatt teljes ülésre ültek össze, amelyen dr. Kürthy Sándor debreceni ügyvád tartott előadást a nemzetek szövetsége,ás a nemzetközi magánjog cimán. Az európai államok s az Egyesült Államok • magánjogai közötti differenciákat érdekes páldákkal világítót;.a meg. Rámutatott az ügyvédek nemzetközi szövetségében, a magyar ügyvedek jelentős szerepére ás konklúzió gyanánt azt vonta le, hogy az x uniiikálás csak hosszú idő után valósul meg. Ezt követőleg dr. Nagy Dezső Bálint budapesti ügyvéd a szellemi foglalkozás megadóztatásárál tartott előadást. Előadása kii keretében a pénzügyi bíráskodásról készített törvény tervezetét ismerte'te. Kifejtette, hogy az adó- és illetékügyek elintézését rendkívüli módon le lehetne egy szerűéit eni és ezzel az ügyeknek zaklatástól mentes igazságos elintézését bi ztosithatnák. Végül dr. Beck Salamont budapesti ügyvéd értekezett az ügyvádi érdek ás jog cimán. /MTI/