Napi Hírek, 1929. június/2

1929-06-19 [0205]

:: Pari s,iunius 19. /Wclff./ Stresemann birodalmi külügyminiszter ma reggel 9 óra 30 perckor Frej/tag követ, dr. Zechlin miniszteri igazgató és Redlhammer titKOs tanácsos kíséretében Barcelonából Parisba érkezett. Üdvözlésére megjelentek a pályaudvaron Hoesch nagykövet en éa alnémet követség tagjain kívül Leger, Briand külügyminiszter kabinet irodai főnöke, ^Quinonez de Leon spanyol nagykövet és Della Huerta spanyol követségi tanácsos. Néhány perce 1 a barcelonai vonat megérkezése előtt ugyancsak Parisba érkezeit Madridból jövet Schubert és Pünder német államtitkár is, Stresemann külügyminiszter Hoesch nagykövettel a nagykövetség épületébe hajtatott. Delelőtt 11 óra 30fterckor a Quai d>0rsayn Briand külügyminuszter villásreggelit ad Stresemann tiszteletére, aki ma este utazik tovább Berlin fele./MTI / B §Belgrád, június 19./Magyar Távirati Iroda/ A Prav^sda foglalkozik ríorthy Miklós kormányzónak a margitszigeti vitézzéavatás alkalmával tartott beszédével. A lap a beszédet kapcsolatba hozza Bethlen István gróf ismeretes beszédivel ás Walko külügyminiszternek a kisantant ez irányú demarsára tett kijelentássivel, majd a következőkét irja: Mind a három tüntetés, ha Különböző módon is, ugyanazt mondja: a hivatalos Magyarország egészen nyíltan a mostani báke ellen dolgozik és a kormányzó szükségesnek találta, hogy részt vegyen egy magyar háborús tüntetésen a ^argit-szigeten, hogy ápolj a az egyenetlenség kultuszát. Horthy beszéde nem jelentéktelen ás Európának igen sokat mond. Következtetni lehot belőle arra, hogy Budapest egász politikája nyugtalanságra irányul, ás konfliktusokat kíván, amelyekot pedig Európa ma mindenáron elkerülni igyekszik. Epen ezért kétségtelenül ellenakciót kell meginditani a budapesti irredenta akció ellen, még pedig egész határozott akciót, amely a magyar politika vezetőinek meg kell hogy mutass \, hogy a világ ma semmiesotre som engedheti meg, 'logy újból borzalmas és vandál háborús megpróbáltatásokra kerüljön a sor és hogy csak a báke utján lehet haladni, semmiesetre sem a háború utján, Budapestet erről az útról mielőbb le kell táriteni, annyival is inkább, mertT • /kevásbbá sulyos következmények adódnak Európa nyugodt fejlődésére. ft&étfC