Napi Hírek, 1929. június/1

1929-06-10 [0204]

/L/ y o n d o n, iunius 10. /Magyar Távirati Iroda./ Sir Herbert Sámuel, a liberális partszervezet elnöke. - mint a Daily Herpld poli­tikai levelezője irja - június 18-án tanácskozni fog a párt volt képvi­selő jelöltjeivel, akik között nagy az elkeseredés a kedvezőtlen eredmé­nyek miatt. Főképen Lloyd Georgeot hibáztatják, aki sem.it sem tett . az egyes jelöltek erdekeben, sot az egész választási hadiárat alatt Jalesben.a-sajat kerületében, tart/ézkodott mig a másik kát pártvezér ál­landóan beut<3&ta az országot. § S z e g e^d június 10. Klebelsberg Kuno gróf kultuszminiszter a,szegedi városi tanácshoz leiratot.intézett a szegedi egyetemek elhelye­zése kerdes-ben. A miniszter kifej tt . leiratában azt a törekvését hogy a Ferenc József-tudományegyetemet olyan módon akarja elhelyezni, hogy az egyúttal előbbrelvigye Szeged város képének nagyvárosi irányban való továbbfejlesztését. A miniszter ezt. acélt az orvosi fakultásnak és a klinikáknak a Fogadalmi-templom környékén való elhelyezésivel óhajtja megoldani. Az Eötvös Loránd-kollégiumnak a Tisza Laj os-körúton való elhelyezése a kitűzött célt szintén nagymértékben elő fogja mozdítani. A bölcselettudományi karnak és a természettudományi kar egy részének az úgynevezett leszámoló-palotában való elhelyezése kí­vánatossá teszi annak a városrendezési problémának a megoldásit is hogy Szegednek ezt a monumentális épületét kiszabadítsák kedvezőtlen heíyzeté­• b5 i>^jg E? d }S u &y>, ho gy,a környező kis házakat lebontanák. Ilyan módon a Petőfi Sándor-sugarúiról szép kilátás nyilik majd a leszámoló-palotára. A-miniszter leiratával valószinüleg a legközelebbi köz^vülás foglalkozik./MTI/ ö &J jíxj §'L 0 n d o n,június 10./Magyar Távirati Iroda./ A Times bel­grádi levelezője hosszabb cikkben foglalja össze a belgrádi parlamenti gyilkosság történetét és tanulságait* Jugoszlávia - úgymond a lap - az az ország, ahol valóságos művészetté fejlesztették a politikai gyilkossá­gokat. Radics megöletése csak kimélyít; tte a szakadékot Szerbia és az _ elosztrákos ito-1 katolikus Horvátország között és egyszersmini csődbe jut­tatta az ország parlamentáris kormányzását. A cikk bebizonyít ot tnak lát­ja, hogy egyáltalában nem lehet szó véletlen emberölésről és hogy megdőlt a vádlottaknak a jogos önvédelemre alapított védekezése. Igen jellemző, hogy a biróság állandóan a gyilkosok becsületességát hangoztatta. Ez mutatja leginkább a szerb felfogást. A nyugati államokban ^szerencsésnek tartanák Racsicsot. hogy sikerült megmenrkulnie az akasztófától, a szer­bek ellenben nemzeti hősnek tartják es cselekedeteit a nemzeti költők • guzlicahangjai mellett rögtönzött balladákban dicsőitik a kávéházakban. Más kérdés, miként vélekednek a horvátok az Ítéletről. A szerbek való­színűleg ra fognak jönni, hogy erkölcsi sérelmeket nehezebb orvosolni,mint testi sebeket.Amidőn Racsics meggyilkolta a horvát képviselőket, való­színűleg a jugoszláv egység, utisó reményét ölte meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom