Napi Hírek, 1929. június/1
1929-06-01 [0204]
T § L o n d o n, us június 1./Havas/ Ej fáikor a választási helyzet igy alakult : "munkáspárt 287, konzervatívok 251 liberálisok 52, pártonkivüliek 7, összesen 597. Mar csak 16 kerületből hiányzanak az eredmények./MTI/ T § P á r is, június 1./Magyar Távirati Iroda/ A francia sajtó élénken kommentálja az angol választások eredményét: Az Excelsior me gállap it ja , hogy az angol náp belefáradt ,a' fái rendszabályokba ás'a csillapító szerekbe, uj módszereket láván, bátrakat, nyilatbbakat, sőt nyersebb módszereket, amelyek alkalmasak arra, hogy kimentsék Anglia termelő erőit a mostani pangásból. Az Ere Nouvelle a következőket.irja; A,francia, demokraták örömmel üdvözlik az angol munkáspárt siker át. Amikor Herriot 1924-ben megkezdte az európai béke megalapozása; célzó nagyvonalú politikáját, MacDonald volt az első, aki támogatására sietett. A nápek,nem felejtették el ezt ás a munkáspárt győzelmében* béke zálogát látják. Az Oeuvre ezt irja; Örülhetünk annrk a nagy győzelemnek, amelyet a demokrácia Angliában kivívott. A mostani szélsőséges kilengések idejében jól esik látnunk ezt a sikert. De nem várunk tőle többet, mint amennyit alhat, mert különben csalódásnak tennők ki magunkat. A Volonté szerint a tegnapi napon kialakult parlamenti helyzetet az állhatatlanag fogja jellemezni. A Petit Journal igy ir: Az angol választások után mindenkinek első kérdése ez: "Mikor lesz legközelebb választás?" Egyesek azt mondják, hogy három hónap múlva, mások, akik kevésbbá kishitűek, a jövő évre gondolnak. , , , A Journal londoni munkatársa megállapítja, hogy a munkáspárt nem rendelkezik abszolút többséggel ás na a liberálisokkal szövetkezik, minden pillanatban kudarc fenyegetheti. A Populaire ezt irja: Az uj kormánynak, amelyet MacDonald alakit meg, nem lesz szilárd többsége. ValQszinü, rövid időn belül megbuktatj a a kapitalista burzsoázia két pártjának szövetsége. Az Echo de Paris ezeket irja: MacDonald a kormány alán, tulaj donkápen pórázra-lesz füzve. Talán hosszabb lesz most ez a póráz; mint 1924-ben VJlt, de mégis korlátozni fogj a mozgási szabadsagát. Az Avenir a következőket irja: Örvendezés nőikül jegyezzük fel a Baldwin-kormány bukását, mert Franciaország nem felejtheti el, hogy Baldwin Franciaországgal szemben mindig lojális barátsággal viseltetett. /, „ . -.-j.. A Matin a következőket mondj a: Franciaország bákas politikája ártákes támaszra találhat az uj angol kormányban, noha bizonya s, hogy egyes diplomáciai ügyekben a jövőben hiányozni fog az sntante cordiale eddigi légköre. A Figaro a kövétkezőket mondja: Az entente cordiale Európára názve a szilárdság ás a béke biztosi téka volt ; a dolgok természete követeli fenntartását. De vájjon erosebb lesz-c ez a körülmény az internacionálé veszélyes számításaival szemben? / Az Action Française a liberálispárt vereségit emeli ki.