Napi Hírek, 1929. május/2

1929-05-26 [0203]

/ A hősök emlékkövének felavatása. 6. folytatás./ Fömélt°ságu Kormányzó Ur! Királyi Fenségek! • Nagyméltóságú Miniszterelnök Ur! Tisztelt Ünnepi Közönség ! - Nemzetek emléket állítanak dicsőségüknek. Megörökit ik bölcs államalapítóikat^ hadverő hőseiket, nagy fér fiaikat, akik a fejlődés, haladás utján előrevitték nemzetüket. Megörökitik történelmük nagy eseményeit, honalapitást, dicső csatákat és a béke nagy müveit. Ezek a dicsőség emlékei. - De nemzetek megörökitik a gyászt is. Emléket állítanak egyénileg azoknak a nagy férfiaknak, akik dicsőséges küzdelemben elbukva is nagyok maradtak és azoknak a névtelen nősöknek is összességben, akiket a közös szenvedés és közösen kiontott vér forraszt együvé. Ezek a nemzeti gyász emlékei. - A nemzetek a dicsőségnek ós a gyásznak ezeket az emlékeit külön-külön helyen szokták felállítani, Csodálatos magyar gondolat volt itt e téren a dicsőség emléke mellé a gyász emlékét is elhelyezni, dicsőséget és gyászt igy egybefoglalni. Magyar gondolat volt és csakis magyar gondolat lehetett, mert egyetlen nemzetnek dicsőségébe sem vegyül bele annyi gyász, mint a magyaréba ós egyetlen nemzetnek gyásza sem magasztosul fel olyan dicsőséggé, mint a magyaré. - íme az ezredévi emlékmű a magyar nagyságnak, a magyar dicsőségnek hatalmas jelképe, mely azt az isteni csodát jelenti., mikép tudott itt egy maroknyi nép ellenséges népek közepette dicsőséggel és bölcseséggel hazát alapítani és miként tudta a2t vitézséggel es bölcsességgel ezer éven át fentartani.De ebben az ezeréves dicsőségben mennyi gyász, mennyi fájdalom van! Milyen tragédia az. hogy egyetlen nép sem nozott olyan véráldozatot fenmaradásáert, mint a magyar. De nemcsak a maga fenmaradásáért hullatta vérét« hanem idegen népekért is. Évszázadokon keresztül saját testével tartoztatta fel a Keletnek hordáit, amelyek a Nyugatot elpusztulással fenyegették. Es a második tragédia, hogy mi leié mindennek a nagy véráldozatnak a jutalma? Amig a magyar testek alkotta védőfal mögött a többi népek szabadon fejlődhettek naggyá, addig, amikor a vérveszteségtől elaléltunk, egy óvatlan pillanatban kezünkből kicsavarták a kardot*, amellyel őket is védtük. országunkat megalázták, feldarabolták. Ha az ezer év dicsőségét > hirdető emlékműre nézek , a gyásznak ezek a szomorú gondolatai is belesötétlenek a lelkembe. - Es ime a másik emlék, a hősök kőlapja. Rajta ^z évszámok a világháború korszakát jelentmk. De ez az emlék a nemzet érzése szerűt nemcsak/. . a hősöknek szól, akik a világháborúban estek el, hanem szól mindazoknak a nagy hősöknek, akik ezeréves történelmünk folyamán életüket áldozták a hazáért. / azoknak /Folytatása következik./