Napi Hírek, 1929. május/2
1929-05-25 [0203]
I i n • $ L a r 1 s > P^jus 25.Pertinax az Echo de Paris hasábjain foglalkozik Stresemannak a kisebbségi kérdésre vonatkozó javaslatával. Megemlíti, hogy a kisantant ertekezletén a kisantant államai megállapodtak a többi között aboan is, hogy milyen közös álláspontot foglaljanak el azzal a támadással szemben, amelyet Stresemann * Z-J. kisebbségi kérdésben Lengyelország ós Görögország ellen indított, Stresemann javaslata a madridi tanácsülésen fog megvitatásra kerülni. Stresemann tudvalevően két dolgot óhajt: 1.7 biztosítsanak szalesebbkörü nyilvánosságot a kisebbségi panaszoknak; 2./ létesítsenek állandó kisebbségi bizottságot Genfben. Pertinax szennt ía hozzájárulnak ahhoz, hogy Genfben állandó kisebbségi bizottság let e süljön, akkor az az ellenőrzés, amelyet a népszövetség a kisebbségi ügyekben gyakorol, megváltozik és előzetes jellegű lesz. Lengyelországot, Görögországot és a kisantant államait módszeresen os állandóan szemmel fogják kisírni minden igazgatási kérdésben. Az izgatás állandósul, az agitátorok magában Genfben fogjak felütni székhelyüket. Chamberlain. Adatci és Quinones de Leon - folytatja a ' cikk,- visszautasították Stresemann inditványának második részét, de bizonyos mértékig helyt adnak az első javaslatnak és ilyen énelemben tesznek előterjesztést Genfben. Az érdekelt öt állam képvisel őihajlandók ehhez hozzájárulni, do azzal a feltétellel, hogy állapítsak meg szabatosan, hogy mi értendő a nyilvánosság alatt. Ha csupán arról van szó, hogy a kisebbségi panaszokat és kérvényeket szétosszák, akkor nincs baj. De ha. arról van szó, hogy a tar nács előtt vita indulhasson meg, anélkül, hogy a tanácsban,kép-, viselt 14 állam képviselőinek bármelyike - amint a szerződések os az egyezmények előírják - vállalná ezért a felelősséget, akkor annak következménye az lesz, hogy a kisebbségeket a tanáccsal szemben jogi személy jellegével ruházzák fel, már pedig ehhez nincs joguk os ez feltétlenül a szerződések lerombolását fogja negkönnyileni./MEE/ T § P á r i s, május 25./ J A népszövetség érd-kében alakult akció-bizottság tegnapi ülésén Henry de Jouvenel szenátor ^hangoztatta, hogy unos-untalan hirdetni kell a béke megszervezésének szükségességét. A háborút elitélő törvény^megalkotása után most meg kell alkotni magánakba békének a törvényét és meg ktll alkotni a nemzetközi döntőbíráskodást. Lord Róbert Cecil a következőket mondotta: A párisi szerződósben lemondtunk * háborúról, a háborút azonban valamely más eszközzel kell helyettesíteni* Ha a nemzetek t többé nem folyamodhatnak jogaik megvédése céljából a háború eszközéhez, akkor múlhatatlanul szükséges, hogy olyan védelmet nyújtsanak jogaik számára, amely valóban feleslegessé teszi a háborút. A háború helyébe a jogot kell iktatni, dc ez asak akkor köv étkezhetik be, ha kiépítik., a nemzetközi döntőbíráskodás teljes rendszerét. A döntőbiraskodas ped.g csak akkor lesz teljes, ha mód nyilik arra, hogy kényszereszközöket alkalmazzanak azzal a féllel szemben, aki a döntőbíráskodást yisszautasitja. A döntőbíráskodás kiépitése előfeltétele annak is, hogy a fegyverkezést komolyan csökkentsék. /MTI/
