Napi Hírek, 1929. május/2
1929-05-22 [0203]
L § L o n d o n, május 22. /Magyar Távirati írodá/-4r Manohes* ter Guardian hosszabb vezércikkben üjból nyomatékosan sürgeti a népszövet sági kisebbsági eljárás reformját, különösen a télies nyilvánosság behozatalát. A cikk hangsúlyozza, hogy na győztes hatalmak Európa uj térképének megalkotásánál nem tartották be a népek önrendelkezési jogára adott Ígéreteiket ás a néprajzi eIvet t politikai ás gazdasági célszerűségi szempontok szorították háttérbe. Ezért a legelemibb iga7 aág követeli, hogy az idegen uralom alá került kisebbságeket vádiák meg uj uraikkal szemben. Ezeket a kisebbságeket a népszövetség uralma alá helyezték, ez a lápás azonban nem járt a megfelelő eredménnyel. A hármas bizottság titkos ülésben foglalkozik a kisebbségi panaszokkal, amelyeket indokolás nélkül ás korlátlan diszkrecionális joggal félredobhat,.- Senki sem tudja, hogy minő kisebbségi panaszok^ érkeztek a nápszö vétséghez, mi lett a sorsuk. Magukat a panaszlókat sem értesítik semmiről. Ezért a kisebbsi-gek elvesztették bizalmukat a népszövetség iránt, amelyet közömé bős seggel vádolnak . Az eljárás reformja tekintetében főként a nyilvánosság bevezetése mar régóta esedékes, hiába hadakoznak ellene kézzel-lábbal a kisantant államokT/ .\' \ különösképen irtóznak a nyilvános eljárástól. A titkosság végleg csődöt mondotta és ha valamely kisebbségnek jogos panasza van, akkor legalább panaszát hozzak rögtön nyilvánosságra. Akkor a népszövetség lesz a legmegfelelőbb fórum a kis ebe sági ügyek tekintetében. A kisebbségvédelem végeredményben a világ közvéleményének erején alapszik és csak a közvélemény megmozdulása késztetheti a hatalmakat arra, hogy konkrét kisebbségi sár elmeket a tanács tudomására hozzanak. A nagyhatalmak - beleértve Angliát is - a múltban húzódoztak e kötelezettségüktől ás csak a közvélemény felháborodása kényszerítheti őket annak teljesítésére. A világ közvéleményét azonban nem lehet felvilágosítani akkor, ha,a kisebbségi panaszokat eltemetik a nápszövetság irattárába ás ha a tanulmanyi bizottság nem javasolja a nyilvános el'járást, akkor hiábavaló munkát V ^ zett ' . m . l<>MtAi*k L § L o n d o n, május 22. /Magyar Távirati Troda/ ( Sir Herbert Austin, Anglia legnagyobb autógyárának tulajdonosa , akit általában az angol Fordnak neveznek, kerülete konzervatív párt jának elnökéhez intézett nyilv levelében kijelentette, hogy ha a munkáspárt vagy a liberálispárt esetleg beváltaná azt a fenyegetését, hogy eltörli a Mac Kenna vámokat, akkor a nagy autógyáraknak az idegen verseny hatása alatt be kell szüntetni üzemüket, ami a'munkások százezreit fogja nyomorba dönteni. A gyáros kijelentése természetesen nagy feltűnést kel-" tett ás Dennison a kerület szocialista jelöltje, ugy' nyilatkozott, hogy ha a munkáspárt jutna kormányra és akár Austin, akár más gyár kénytelen volna beszüntetni üzemét, a szocialista kormány haladéktalanul nacionalizálná az egász autoiparágat ás ilyenmodon nem a munkások, hanem a gyárosok veszítenék el kenyerüket. Dennison kötelezte magát, hogy erre názve hivatalos kijelentést eszközöl majd ki a párt vezetőségétől. Hír szerint Ramsay MacDonald legközelebb birminghami beszédében foglalkozik ezzel a kérdéssel. Dennison kijelentése nagy iav&f ua no*;za a szocialista pártot, .amely választási programjában a • lehető, legnagyoob •''fftt"*?^ törekedett ás a leggondosabban kerülte az ipari nacionalizalas vitás kérd ás ét. ORSZÁGOS LCVÉLTÁR * - - ^ K. szekció
