Napi Hírek, 1929. május/2

1929-05-21 [0203]

/A gyulafehérvári ünnepségek második folytatása*/ Nagy áldozatok árán az ojtozi, marastii és marasestii győzelmek meghozták az eredményt: a román nemzeti egységet. m , A győzelem igen nagy jelentőségű, mert a nemzetiségek nagy emberi jogának végleges győzelmet jelenti, amelynek következtében a nem­zetiknek Joguk van ához, hogy maguk döntsenek sorsuk felett* A gondolko­dok mar regen felállították ezt a logikus elvet, amely azonbam csak a na.gyháboru köyetkezményeképen nyert alkalmazást, és éhez igen nagy ­mórtékbenhozzájárultak a szövetséges nagyhatalmak, amelyeknek a román nép ma őszinte tiszteletét és háláját fejezi ki. A nemzetiségi elv nemcsak a román népnél nyert alkalmazást, hanem hozzájárult ahoz, hogy az összes elnyomott népek visszakaphassák szabadságukat és független nemzeti álla­mokat alkothassanak. A nemzeti egység megteremtése Dáciának Traján által történt megalapítása éta a iegjelentő sebb eseménye Románia törte­nelmének és uj korszak megkezdését jelenti. Buzdugan régens ezután így folytatta : A győzelem és egye­sülés megvalósítása után Románia célja az volt, hogy az állam; közigaz­gatását, valamint társadalmi életét olyan alapokra nelyez ze, amelyek harmóniát teremtenek a társadalmi osztályok és az egyes polgárok között, függe J lenül nyelvükre és vallásukra.Ebben az indu^gens szellemben, amely megegyezik a román nép lelkével,kezdettemeg Románia a törvényhozás mun­káját, ^különösen a vallásoktatás és agrárreformra vonatkozó törvények te­kintetében. A román állam minden iskolában a lakosság összetételének meg­felelő nyelvet vezette be, biztosítván mindenkinek a saját kultúráját és anyanyelvét. Ennek bizonyítékául megemlítette Buzdugán, hogy a román ál­lam hétszáznegyvenegy magyarnyelvű elemi iskolát tart fenn. Ezzel szem­ben^a magyar állam egyetlen románnyelvü iskolát sem tartott fenn. A kisebb­ségi vallásos intézmények száma is jóval nagyobb,mint a múltban. Mezőgazdasági téren - mondotta Fuzdugán - az állam mindenkinek adott termőföldet p akinek ehez joga volt^ még a kisebbségeknek is* Besszará­biában és Bukovinában is ugyanezeket a méltányos szervezési elveket al­kalmazták. Az a körülmény, nogy Románia a belső társadalmijaiét rendezésé­nek tekintetében a legőszintébb liberalizmus szellemébea járt el, továbbá Romániának az a—— .—, -többször hangoztatott szándéka, hogy nem­zetközi viszonylatiban a legjobb viszonyt teremtsen az összes államokkal, feljogosítja Romániát arra, s kijelentésre, hogy őszintén teljesiti a kisebbségek irantu kötelesságet,x& mintahogy az állam minden román Polgár és minden külföldi állammal szemben telje siti kötelességét es arra törekszik, hogy jóbaráti viszonyt teremtsen a szomszédos álla­mokkal a kölcsönös és tényleges érdekek szemmel tartásáéval, mert ez a jó­baráti viszony okvetlenül szükséges fejlődésünk és boldogulásunk érdek ében. /Polyt.köv./ f. s z ó f i a , május 21 /Bolgár Távirati Iroda/Hüsrev torok követ József Ferencfőherceg es felesége Anna főhercegasszony­tiszteletere ebedet adott. Az ebeden résztvettek többek között Liap­cseíí miniszterelhök es felesege, Buroff külügyminiszter és felesége, ' Kiss ügyvivő es felesege, Rumalin német követ. Az ebéd után a török követnél fényes fogadás volt. /1-ITI/ J — ^ J S z ó f-i a., május 21. /Bolgár Távirati Iroda/Rus­csuküan íoldr^nges volt. Az eddigi jelentések szerint sem emberélet­ben, som vagyonoan nom esett kár. /MTI/

Next

/
Oldalképek
Tartalom