Napi Hírek, 1929. május/1
1929-05-13 [0202]
/A közigazgatás rend ez és ár 51 szóló törvényjavaslat a felsőház bizottságai előtt. A javaslat a választójogot is szabályozza. A eddigi állapot ugyanis nem volt tovább fenntartható. Szabályozna a javaslat a fegyelmi jogot, mert ez is nagyon hátramaradott állapotban volt, továbbá a tisztviselők minősitási és. illetmény-kérdéseit ás a jogorvoslata) rendszert. A javaslat alepeltoeivel, tendenciájával a részietek szabályozásává! egyetért, csupán egyes kisebb szerkezeti hibákat lát. Elismeréssel adózott a belügyminiszternek és munkatársainak a javaslat megalkotásáért, majd részletesen ismertette a javaslat egyes rendelkezéseit. Hangoztatta, hogy a javaslat érvényt szerez a demokratikus elvnek, mert minden foglalkozási ÓBI társadalmi osztály szóhoz jut általa és még & megőgazdasági érdekképviseletnél is a demokratikus elv szerinti megoszlást ígyekaz ík megvalósítani- A fegyelmi hatóság megszervezése haladás a múlthoz képest, de viszont nem teljesen ...kielégítő ez a megoldás som. Hiba volna összetéveszteni a fegyelmi jogot a Büntetőjoggal, hiszen büntető itálet nem lehet szubjektív vétkesség, nélkül. Túlzott az az álláspont is, hogy a fegyelmi hatóságot kizárólag bírákra bízzuk, de másfelől a fegyelmi hatalommal is vissza lehet élni. Legalább olyan esetekben, amikor súlyos fegyelmi büntetés alkalmazásáról van szó, befolyást kellene biztosítani a íüggetlen birónák. A súlyos esetekben ráruházta volna a fegyelmi jogot a közigazgatási bíróságra. VéJhcménye azonban az, hogy a javaslat nagyban és egészben haladást jelent. Van egy-két olyan rendelkezése, amely egymagában érdemes arra, hogy külön törvényjavaslat formájában tárgyalják, de a kérdésesnek részletes szabályozása is általánosságban átgondolt munka eredménye. Reméli hogy a végrehajtás során módját ejtik a szerkezeti hibák orvoslásának.' ... ; Az elnök ezután a bizottság nebáben köszönetet mondott az előadónak ugy elméleti, mint gyakorlati szempontból kiváló és objektív ismertetéséért. Bezerédj .'István kifogásolta a javallatban biztosított minisz* teri feloszlatási jogot és súlyosnak tartja azt a rendelkezést, hogy a belügyminiszter a varmegyék autonómiájából kivehet egyes városokat anélkül, hogyjehhez a törvényhatóság hozzászólhatna. A kisgyűlés és a közigazgatási.bizottság megszervezási médiával sincs megelégedve. Szükségesnek tartja az alspfoku közigazgatási bíráskodás behozatalát. Errenezye határozati javaslatot terjesztett be. Egy másik határozati javaslatában, azt kerté, hogy a közigazgatási eljárás egyszerűsítése érdekéé**,, vizsgálja* felül illetve módosítsák azokat a rendeleteket, amelyek a közigazgatási hatóságoknak együttműködését szabályozzák. A törvényhatóságok autonómia ja irantiszeretetéből kiindulva aggályosnak tartja a javaslatot ugy hogy nem fogadta el. Soiepvszky Béla belügyminiszter az egyes városoknak a vármegyékből való kivételével kapcsolatban kijelentette, hogy itt nem forog fenn semmiféle sérelem, mert ha egyes városokat ki is vesznek a megye hatosaga alol, ez csak a háztartasi ügyek felügyeletére vonatkozik. Az adóztatás szempontjából teljesen változatlanul marad a rési állapot, vagyis továbbra is hozzájárulnak a vármegye terheihez. Nem volt az a célja, hogy az autonómiákat korlátozza, hanem hogy a városok autonómiáját es anyagi fejlődését biztosítsa. föotá kfo)
