Napi Hírek, 1929. május/1
1929-05-12 [0202]
/ Gáspárdy Elemér beszámolója. 1.folytatás/ A kormány politikai működését ismertetve hangsúlyozta, milyen nehéz volt az eredményes munkát meginditani ós folytatni akkor,amikor a magyar társadalom egysege meg sok kívánni valót hagyott hátra. A kormányzat komoly es eredményes munkáját cs&k az biztositja, ha a társadalom rangra, felekezetre, foglalkozási ágakra való tekintet nélkül egységesnél! a köz érdekének szolgálatában. Ma már az országban nem lehet szo első-, másod-, vagy harmadrendű hazafiakról, csak becsületes magyar emberekről, akik mindan egyéni szempontra való tekintet nélkül * önzetlenül és hiven tudjak szolgálni a magyar nemzeti ^gondolatot. Mindazokat, akik tűrhetetlenül hűek a hazához, a.magyar-köz értékes munkásainak tartom, megbecsülöm és megbecsülésüket hirdetem. , magyar és . magyar ne a válasz főfalakat keresse, de igyekezzék megakadályozni azok munkáját % akik újból választófalakat akarnak emelni, hogy ezzetf lehetetlenné tegyek az ország érdekében az eredményes munka folytatását. Ezután rámutatott arra, hogy a romokból való újjáépítés milyen hosszas.és küzdelmes munkát jelent es ép ezért nem hozhatja meg egyszerre mindenki számára az óhajtott eredményeket. Az ország lakossága áldozatos, komoly munkáját gróf Bethlen István vezetése mellett végzi, akit a sors viszontagsága saját otthonából kiűzött, de aki nem a kétségbeesett ember töprengésevei, hanem a vasakaratu^ élniakaró, magyar ember öntudatával fogott neki, hogy egyéni keserűségét es .bajait leküzdve uj hitet és bizalmat vigyen bele a magyar,lelkekbe. /Lelkes éljenzés./ A történelem,a tények és az igazság bizonyítják, hogy Bethlen Istvánban a magyar nemzetnek odaadó,becsületes, igaz vezére van. /Meguiuló éljenzés./ Ezután a kritika jogáról szólott, hangsúlyozva, hogy minden önbirálatral ké?|8 okos ember magamagaról tudja,, hogy alkotás közben, munka közben alkalom adódhatik a kritikára. A kormány épen ezért értékeli a kritikát és megszivlelendőnek^tartja mindazt a bírálatot, amely nem gáncsoskodásból, hanem a köz érdekének őszinte szeretetéből fakad. <» v>\ . Ismertette a közigazgatási reform terén végzett munkát, hangoztatva, hogy az az,okos konzervatrzmus, ha az ősi alkotmány támaszainak az idők követelményei szerint való átalakítására törekszünk és ezzel azokat újból megerősít jük. Voltak hibák, és ezt őszintén meg kell mondani, mert nem az az igaz barát ja,a magyar népnek, aki gyengeségeit leplezi. Szükség volt a reformra, hjogy a vármegyékbe bevonul jana,k a magyar "ép fiai közül azok is, akik.- , » nek eddig ott helyük nem,volt, de akik a KÖZI. .'. i le Ikes, önzetlen szolgálttá" ' (kl'.'-l alkalmassá tették magukat arra, hogy a vármegyei ügyek intézéseben szerepet kapjanak. A reformmal a kormány arra törekedett, hogy bevigye a közigazgatásba a magyar_nemzet minden értékes rétegét, egyszerűsítse a közigazgatást és hogy a,közigazgatás szervezeteinek a lelkét/és munkásságát közélett) vigye a t magyar nép lelkületéhez. A reform gyakorlati alkalmazása azokat is meg fogja nyerni, akik eddig idegenkedtek, -tó'-ít. A mezőgazdaság nehéz helyzetére mutatott rá azután és az időjárás okozta károkra a vetésekben. Hangoztatta, hogy egyes vidékeket nagyon súlyosan érintett ez á,csapás. Azoknak a vidékeknek te hat.amelyeket a Gondviselés a na gyobbmértókü károsodástól megkimélt, az a kötelességük,hogy a lehető legnagyobb szorgalommal igyekezzenek megmunkálni a földjeiket>>. megtartani a ter mósüket és gondozni azt az egész ország érdekében. A sok csapás és viszontagság közepette x amely az országot érte, csak ugy állhatunk meg mint magja egy elkövetkezendő nagyobb országnak, hogy egymás iránt a megbecsülést és szeretetet^poljuk, a gyűlölködéstől pedig elfordulunk. A boldogabb jövendőt csak á: kor érhetjük meg,na fegyelmezetten es öntudatosan támogatjuk az ország rendjét és kiközösítjük az uszítókat. Félre azokkal, akik a magyar és magyar között könnyelműen és bűnösen gyűlöletet akarnak szítani. /Folytatása következik/ ORSZÁGOS LEVÉLTAK
