Napi Hírek, 1929. április/2
1929-04-30 [0201]
L § London, április 30. /Magyar Távirati Iroda/' A Népszövetség kisebbségi tanulmányi bizottsága tegnap tartotta első ülését a Foreign Office helyiségeiben, Austen Qhamberlain elnöklete alatt. •Jelen voltak Adatci japán, Quinonefe de Leonh \+.i A- delegátus, tovább Sir Eric Örummond a Népszövetség Stitkára, valamint a. .népszövetségi titkárság kisebbségi osztályának három tisztviselője. A tanácskozásokat valószinüleg az egész hét folyamán folytatni fogják. A tárgyalások menetéről egyelőre nem adnak ki semmiféle hivatalos közleményt, p Áftvwtfvt A Daily Telegraph diplomáciai levelezője szerint a bizottság a Stresemann-és a Dandurand-féle javaslatokon kivül a következő emlékiratokkal foglalkozott; a kisantant memoranduma, továbbá Magyarország és Bulgária, lettty^Esztország, Svájcfcs végül a különböző kisebbségi szervezetek emlékiratai-fal, w , A Manchester Quardian második vezércikke ebből az alkalomból emlékeztet az 1876. évi precedensre, amikor a nagyhatalmak hozzájárultak a berlini memorandumhoz, amely Bosznia és Hercegovina keresztény lakosságának védelmét garantálta, A memorandumhoz tisztán A&glia vonakodott hozzájárulni, mire Gladstone " Bulgáriai atrocitások" cimü hires rc'uiratában, - amelyből'néhány nap alatt 40,000 példány kelt el lázbahczta az angol közvéleményt. Ma Sir Austen Chamberlain.es ket kollégája tisztán az emlékiratokból tanulmányozzák a kisebbségi védelmet. Ez emlékiratok egyike a kisantanttól SZÉKK származik, amely azt állítja, hogy a Néoszövétségnek nincs joga a kisebbségeket védeni.es hogy a kisebbségeknek a panaszra semmi okuk sincs. Mindeddig semmi sem tortént a kisebbségekért. Chamberlain sem fog röpiratot irni, vagy ha irna is, aligha adna el belőle 40,000 példányt. Az angol közvélemény sem fog lázba jönni. Mindennek ellenére a probléma-égetően surgos. A 30 millió főnyi kisebbség jogot és igazságot követel, amit a hatalmak garamtáltak. Ezeket a jogokat a Né:szüvétségnek kötelessége megvédeni. Ea ma Gladstone állana Anglia elén, másképen intéznek el ezt a kérdést, Mindazonáltal talán lehet remélni, hogy Chamberlain lehetőleg mindent el fog k»vetni és nem fog olyan megoldást kérni, 4 amely nem vetne véget a kisebbségek szenvedéseinek vagy a Népszövetség eziranyu tétlenségének.
