Napi Hírek, 1929. április/2

1929-04-17 [0201]

^ B u k a r e s t,április 17. A lei stabilizációja nyomán egyre fokozódó méretekben láp fel a valuta-stabilizáció gyakori Jelensége, a magángazdasági összeroppanás. Nemcsak ia gyengén fundált konjunkturális, pár ev óta fennálló vállalatok, kereskedők ouknak meg, hanem egyre-másra mennek csődbe régi kereskedőhazak és vállalatok s nem csekély megrázkódtatást idéznek elő az ország gazdasági életében. A február ás március hónapokban elrendelt csődök és moratóriumok összege több mint négymilliárd lei, amivel szemben a pénzáé tehető vagyon alig éri el ennek az összegnek a felét. A gazdasági válság egyik külső megnyilvánulása Bukarestben,hogy a forgalmasabb utcákban, .ahol egy-egy üzlethelyiségért három-négy évvel ezelőtt tizen is versenyeztek, most minden második üzlethelyiség kiadó; s minden lehúzott redőny egy-egy kereskedőexisztencia pusztulását jelzi.. A nyitott üzletekben az árut potom pénzért vesztegetik a kereskedők.hp|y legalább a napi szükségletre való pénzt kiárulhassák. Senki sem gondolt arra, hogy a gazdasági válság ilyen arányoKban dönti le a még megmaradt kereskedoexisztenciák nagy hányadát. A bankok könyörtelenül, végrehajtások • . áran is inkasszállak

1 nemcsak a kölcsöntőkét,. hanem_a busás, Európa más országaiban ismeretlen magas kariatokat, s még a legjobb kereskedőknek és vállalatoknak sem sietnek segitségére. Megtagadnak minden hitelt s még kétszáz-százalékos fedezetre sem adnak kölcsönt. A nagybankok megvonják a kis- és középbankoktól a hiteleket, ami , az általános hitelválság megállíthatatlan veszélyét idézi elő. A mai helyzet előidézésének törté-_ netében jellemző adat az, hogy a Banca Nationala, a Román Nemzeti Bank mint legfőbb hitelforrás tizenötmilliárdos hitelt nyújtott a pénzintézeteknek. Ezt az összege'. 90 százalékban hat bukaresti nagybank kapta, amely a hatszáza Iákkal kapott pénzt tizenkét százalékkal adta továbbá középbankoknak, s fiókjaik utján az összeg felét huszonnyolc-harminckét százalékkal hitelezték ki elsőkázi kereskedőknek és vállalatoknak. De nemcsak a kamat szedés volt a nagybankok jövedelme, hanem üzletfeleiknek a lei árfolyamhullámzása idején devizákat ás valutákat adtak el és sokszor kányszeritették az intézeteket arra, hogy veszteséges árfolyamon vásároljanak és adjanak el valutákat. A közép- ás kisbankok is kénytelenek voltak uzsorakamatokat szedni, aminek viszont az volt a következménye, hogy a kis pénzintézet--k nem tudták behajtani követeléseiket, és egymásután mentek csődbe. S csődöknél azután sok százezer.kistőkás veszítette el megtakarított kis betéteit. •: ... , , , '->,,•.• Mindezek a jelenségek arra indítottak a kormányt, hogy elkészíttesse egy uj banktörvény tervezetét, amelyet azután a különböző érdekképviseletek ankétja elé terjesztenek megvitatásra és lehetőleg mégaz ev folyamán törvényerőre emelnek. A törvénytervezet alapelvei, kiszivárgott hirek szerint, főleg a betétesek érdekeinek vádelmét tartjak szem előtt, A tervezet szerint Romániában is pénzintézeti központot állítanak fal. amelynek tagja kell hogy legyen minden bank. A tagmteze tc;k nemcsak évenként, hanem negyedévenként is kötelesek lesznek merleget készíteni működésükről s ez alapon ellenőrzi őket a pénzintézeti Központ, amely közreműködik'a bajbajutott bankok megmentésében s ugyancsak ez állapítja meg a bankok által szedhető kamatot. /MTI./