Napi Hírek, 1929. április/2
1929-04-16 [0201]
Lehetetlen, hogy a panaszló kisebbség legalább informátorként ne szerepelhessen az eljárás későbbi folyamán, amikor az informátor szerepét szükségképen-már akkor betöltötte, amikor panaszát benyújtotta. A Tanács hiányos, jobtanmondva egyoldalú tájékoztatása a múltban igen súlyos következményekkel járt. A legszerényebb kívánság tehát, hogy a hármasbizottság magától a panaszos kisebbségtol tájékoztatást szerezzeni illetőleg szerezhessen azokról a jogi és ténybeli állításokról, amelyek a bepanaszolt állam válaszában foglaltatnak. Az egész eljárás komolyságának szempontjából nélkülözhetetlen, hogy a bepanaszolt államok részéről a kisebbségi panaszokra adott válaszokat a panaszosokkal közöljék és hogy általában kétoldalú és kontradiktórius tájékoztatás indulion meg írásban, vagy amennyiben erre szükség V8n,személyes felvilágosítások formájában akar a hármasbizottság, akár az azt helyettesítő sserv előtt, mégpedig általában az eljárás minden egyes szakaszában. Az eljárás nagyobb nyilvánosságára is szükség van. Ez^ részben már a kétoldalú és kontradiktórius informálás megvalósításaval biatositva volna, de emellett szükség lenne a hárma^sbizott sagon kívülálló tanácstagok, valamint a Nemzetek Szövetsége közgyűlésének 'és a közvéleménynek behatóbb informálására is. Ezt a célt legjobcan ugy lehetne elérni, ha a Nemzetek Szövetségének főtitkársága a kisebbségi pamaszokat időnként kivétel nélkül nyilvánosságra hozná és ha a hármasbizoitság jelentést tenne a Tanácsnak valamennyi kisebbségi pamaszról, amellyel foglalkozott, tehát nemcsak 'azokról^ amelyeknek tárgyalását a Tanács előtt szükségesnek tartja, hanem azokról is, amelyekre nézve ezt nem javasoljaA hármas bizottság jelentéseit a "Journal Of f iciel M-ben kellene _ közzétenni, végJL a főtitkárságnak minden évben röviden tájékoztatni kellene a közgyűlést a beérkezett kisebbségi panaszok tartalmáról, természetéről és elintézéséről. Elengedhetetlen annak a kérdésnek megfontolása is, hogyan lei: tne átalakítani a hármasbizottságot a Tanács valamennyi tagjának képviselőiből alakult bizottsággá. Eztdőszerint ugyanis a Tanács három tagja előtt, a többiek kizárásával folyik le az eljárás egyik legfontosabb része, nevezetesen azoknak a ténybeli és jogi kérdéseknek a felderítése, amelyekre a panaszt alapították, holott a ki sebbségi^ jogok tiszteletbentartása feletti őrködésben a Tanács minden egyes tagiának egyformán és megkülönböztetés nélkül kötelessége részt venni. Ha ajfcnács valamennyi tagja képviselve lenne ennél a fontos ténykedésnél, ezzel egyszersmina lelkiismeretesebben teljesíthetnék ellenőrzőig tevékenyséffáket is. Ha a hármas bizottság intézményét fentartanák, legalább azt kel lene ^ biztosítani, hogy a Tanács többi tagjai, amikor ezt szükségesnek_tartják, saját elhatározásukból minden esetben részt vehessenek a hármas bizottság működésében. A kisebbségvédelem speciális ismereteket, az állandó ellenőrzés pedig állandó odaadó tevékenységet kivan meg, Ebből következik, hogy egy állandó kisebbségi bizottság létesítésére is nagy szükség volna. Ez a bizottság olyan személyekből állana, akiknek tekintélyük és kellő szaktudásuk van a kisebbségi kérdésben. Az állandó kisebbségi bizottság szakértőként működnék és segítségére lenne a Tanácsnak a kisebbségvédelmi feladatok teljesítésében. Nagymértékben gyorsítaná az ügyek elintézését és módot nyújtana a Tanácsnak arra, hogy szükség esetén szakértőkből álló bizottságokat küldhessen a helyszínére akár azért ,hogy meggyőződjék arról, szükséges-e a Tanácsnak valamely üggyel foglalkoznia, akár azért, hogy bizonyos tényekről meggyőződjék, vagyhogy az ügyek lehető elintézésére irányelveket találjon. /Vége következik./ ORSZAGORi^^-rx^*
