Napi Hírek, 1929. április/2
1929-04-22 [0201]
:: Berlin, április 21./Wolff/ Az 1829,április 21-én a római Caffarelli-palotában megalapított németbirodalmi Régészeti Intézet évszázados fennállása a lka Imából vasárnap este a birodalmi gyűlés üléstermében diszülést tartottak,amelyen a birodalmi és a porosz kormány képviselői, számos érdekelt ország hivatalos kiküldöttei, köztük Ferdinánd >Savo5tai és genoiíai herceg, Klebelsberg Kumó gróf magyar vallás- és közoktatásügyi miniszter,'a diplomáciai teíulet tagjai és a főiskolák rektorai jelentek meg, Hindenburg birodalimi elnök, aki egészségi okokból volt kénytelen elmaradni, U(teül6 táviratot küldött.amelyben annak az óhajának ad kifejezcst } hogy az intézet régi h;agyj..nanyához hiven sikeresen ápolja a régészeti kutatás terén a népek kapcsolatát," Rodenwaldt tanár, a Régészeti Intézet elnöke ünnepi beszédében < megemlékezett a nemzetközi szervezetként alapitott intézet szellemig és művészi előfutárjairól és cselekedeteiről.Az intézet az északi népek abbeli vágyának köszönheti keletkezését,amellyel a dél klasszikus szépségeivel akarták kiegésziteni lényüket, de annak a-vendégszeretetnek is,amellyel a déli nemzetek az északiakat fogadták, Rodenwaldt kiemelte, hogy az intézet a német birodalomba való átköltözése után is mindig arra törekedett, hogy alapitóinak szellemében együttműködjék valamennyi nemzettel. Az elnök beszéde után Stresemann dr.birodalmi külügyminiszter emelkedett szólásra s a többi közt a következőket mondta: Aki meg akarja érteni a mi kultúránkat, ismernie kell annak gyökereit is. Ezeket a gyökereket feltárni magasztos feladata a régészetnek. Igy ez a tudomány is nagy örökséget ápol.,amely minden népet táplál. Benne tehát mindig minden nenzet kölcsönös megértéssel találkozott az azonos célhoz vezető uton. Az alapítókat nemcsak Goethe kuiturf elf (g.ása töltötte el.hanem megfogta őket 'íin^kelmannról és i az antik kultúráról irt Könyve is, A külügyminisztérium tudatában van annak, hogy csak tisztes hagyományt követ, amikor a jövőben is védelemben és támogatásban! részesiti az intézetet. t Becker dr. porosz kultuszminiszte^rámutatott arra, hogy a német nép a régi kulturjavak előteremtésében és értékesitéséfcec mindig részt vett a nemzetek nemes versengésében; méltatta a tud°sok és a német építészek munkáját s azt a kívánságát fejezte ki, hogy a humánizmis ,amelyben a német művelődés gyökerezik, ne legyen merev rendszer,'hanem alkotásokban megnyilvánuló eleven erő legyen mindig. Ezután Roden^dt elnök bejelentette azokat a kitüntetéseket,amelye^ ket az intézet a jubileum alkalmából kiosztott. A Win\kelmann-érmet,amelyet II.János l^htensteini fejedelem alapított, Gusztáv svéd trónörökösnek és Róma városának adományozzak. Az intézet tiszteleti tagjaivá megválasztották Álba hercegét /Madrid/, Jákob Stuart FJtz-Janest /Írország/, Giovanni Torlonia herceget /Róma/, Klebelsberg Kuno gróf magyar vallásos közoktatásügyi minisztert, Freytag követet és meghatalmazott minisztert, mint a külügyi hivatal kulturosztályának vezetőjét, Preger # Konrád lovag bajor követei, Popitz János tanárt, a birodalmi pénzügyminisztérium államtitkárát es Schreiber György tanár ,münsteri prelatust./MTI/
