Napi Hírek, 1929. április/1
1929-04-03 [0200]
IH « § L o n d o n.április 3. /Magyar Távirati Iroda. Az Independence Labour Party oalislei konferenciáját folyta :va, határozatot hozott, amely sze, int a párt utasítja összes képviselőtagjait, hogy a parlamentben minden katonai kiadás ellen szavazzanak. Ez a határozat, amely visszatérést jelent a párt szélsőséges pacifista irányához, közvetlenül a választások előtt nagyon alkalmatlan pillanatban történt, mert a legerősebben kiélezi az Independence Labour Party és a parlamenti Labour Party közötti alapvető ellentéteket, miután az utóbbi sohasem helyezkedett a hadügyi költségekkel szemben a merev visszautasítás álláspontjára. A konferencia egyes szónokai^ ezt kife jez -.tten hangsúlyozták is és kijelentették, hogy a határozat a jövőben leh tétlenné teszi azt, hogy szocialista kormány beterjesszen had* ügyi költségvevést, vagy hogy a szocialista képviselők bárminemű katonai célra megszavazzák a költségeket, Maxton, a párt elnöke, kijelentette, hogy a határozat nagyon komoly követ ezményékkel iárhat és reméli, hogy a párt nem fogja kibelezni a helyzetet, merti.különben válságot idézne alő. A Daily Herald,a parlamenti Labour-Earty hivatalos lapja, vezércikkében kiemeli, hogy végzetesen könnyelmű dolog meggondolatlan és elhamarkodott határozatot hozni. A konf.rencia két dolgot téveszt szem elől. Elő. • szőr azt, hogy az Independence Labour Party a parlamenti Labour Partynak tulajdonképen affiliált szerve, ennélfogva el kell fogadnia az utóbbinak az irányítás; t, Márpedig a pcrlamenti Labour Party nyíltan visszautasít ja a hadügyi költségek elleni szavazás politikáját ós az általános leszerelést kizárólag a kölcsönös megegyezésen alapuló nemzetközi progresszív akciótól várja, Másodszor az Independence Labour Partyhbjfc'•.• tartozó képviselők ta 0 'jai a parlamenti Labour Partynak, ellen ojn az Independence Labour Party nem tekinthető független politikai pártnak, a képviselők tehát csak a saját pártjuktól fogadhatnak el instrukciókat. :: P á r i s,április 3,/Wolff./ Abból az alkalomból, hogy a francia p-rlament ratifikálta a Kellog-féle egyszményt, távir tváltas folyt le Eriancl francia külügyminiszter és Kellog volt a merikai államtitkár között, aki egy személyszállító gőzös fedélzetén fvan/ ut balt)Franciaország felé. A táviratváltás rendkívül meleghangú és barátságos volt. Kellogg táviratában szsrencsekivánatait fejezte ki Briandnak nagy békemüve befejezése alkalmából és hangsúlyozta, hogy a világ tudja, mily mórtékben hódol Franciaország a béke ideáljának./MTI./ P á r i s,április 3. /Havas./ .... A- Miron T. Herricknek, az Egyesült Államok elhunyt nagykövet ének, temetési szertartása az amerikai nagykövetség épületébenL _ Poincaré miniszterelnök, Persing tábornok és Qumonez de León spanyol nagykövet a francia és amerikai kormány, illetve a diplomáciai kar nevében fognak beszédeket tartani. Az ünnepségen a kamara ós szenátus elnökein kivül jelen lesznek az összes miniszterek és a parlament tagiai. Az amerikai templomban történő beszentelés után az elhunyt nagykövet földi maradványait Amerikába való szállítás céljából Brestbe viszik, ahol a ka .onaság t iszte let eb LL K*p° fjtf c1 ctt. Lleil 0RSZÁ2CS LEVÖ.TÁB fífi&éoi K.«oteió* 5 M a d r i d,április 3./Fabra./ A Jesus del G-ran Poder spanyol repülőgép sikeres utja alkalmáébólffélhivatalos , rámutat arra,hogy a kormány fáradozásainak kövek eztében a spanyol aviatika,amelynek gépei 1923-ban még kizárólag külföldi eredetűek voltak, na már kcsak spanyol gépekkel bonyolítja le a szolgála tot.Ezek a spanyol gépek minden tekintetben jobbak és olcsóbbak,mint a külföldről importált gépek. A kormány jegyzéke végül kijelenti, hogy remélhetőleg az automobil iparban beállott fejlődés csakhamar ugyanilyen kedv-ző eredménnyel fog járni,/MTI,/
