Napi Hírek, 1929. április/1

1929-04-14 [0200]

/ A Hírlapírók Országos Nyugdíjintézetének közgyűlése. I.folytatás / E fiatal magyar főúr, a magyar főurak között a legelsősorban járók között lévői ifjú lelkének emelkedettségével megértette, hogy a magyar ujságirórend olyan nemzeti munkát végez, amelyet legmagasabban azon a ponton lenét el ismerni,amely pont a legfájóbb az ujságirórendnek, amelyet maga az ujságirórend a legnagyobb szeretettel és melegséggel ölel körül, vagyis az azok irányában való jótéttel, akik már kirokkantak az újságíró munkában, vagy azok irányában, akik mint özvegyek és árvák igényelhetik a magyar társadalom részéről a társadalom melegséget es segítését. --Ugyancsak a leghálásabb köszönetünket tolmácsoljuk a pénzvilág és az ipar vezető férfiainak, illetve a vezetésük alatt álló intezeteknek és vállalat oknak, amelyek az elmúlt évben jelentős adományaikkal a nyugdíjintézet segítségére siettek. Az elmúlt év folyamán a vidéki törvényhatóságokhoz is fordultunk;, ugy a városokhoz, mint a megyékhez. A,városok,'.' '13 elsősorban Budapest székesfőváros, nagy megértést mutattak kérésünk iránt, ^ajdnem mindegyiktől választ kaptunk. E válaszoknak ". ,nem mindegyike volt kedvező, de egyetlen sem volt olyan,amely elvben elzárkózott volna az egyesület támogatása elől. Amennyiben mégis elzárkózott, ez csak ideiglenesen történt, azért, mert nem volt mód arra, hogy a költségvetésbe valamilyen segitőösszeget beilleszszenek. - Nagy hálával emlitem meg azt, hogy Wekerle Sándor pénzügyminiszter ur, a miniszterelnök ur "beleegyezésével ,szives volt felemelni azt .az összeget .amelyei egyesületünk támogatására a mttlt évi költségvetésben biztosított s ezzel továbt fejlesztette azt, amit nagynevű édes atyja kezdeményezett, - Meg kell említenem azt is. hogy a magyar ujságirórend az egyesület iránt való magatartásában nem tökéletesen egységes. Arra kell törekedni, s ezt meg kell értenie minden magyar újságírónak, hogy ennek az egyesületnek támogatása, felkarolása és a benne való tömörülés magának az újságírórendnek elsősorban érdeke, de érdeke magának a magyar társadalomnak is. Mindemellett azt kell tapasztalnunk, hogy vannak, akik nem ismerték fel ennek az intézménynek jelentőségót és nem kívánják ennek áldását a jövőre igénybe venni. Szeretném ezt a tünetet csak átmenetinek jellemezni. Talán még nem ért el egyik-másik kartársunkhoz ,a gondolatnak ébresztő ereje, meggyőződesem azonban, nogy az erről a közgyűlésről is kihangzó,kiáltás megérinti mindenki.lelkét s a kővetkező közgyűlésünkön - ha Isten éltet bennünket - talán beszámolhatunk arról, hogy e nyugdíjegyesület a magyar,ujságirórend egyetemességét zárja magában. Dr. Vass József népjóléti- es munkaügyi miniszter szavait hosszantartó éljenzés és taps követte .jUtána falikovszky Káply titkár ismertette azévi jelentést és a számadásokat,amelyekhez elsőnekjTörs Tibor szólott hozzá., Hangsúlyozta, hogy a közgyűlés az ilyenkor,szokásos egyszerű formaságok között nem haladhat el az előterjesztett jelentés mellett, mert az egy esztendő céltudatos és energikus munkáját tükrözi vissza. Ot különösen gyengéd kötelékek fűzik az egyesülethez, mert az egyetlen ak

i[m

ár születése pillanatában tagja volt a nyugdíjintézetnek. Az intézmény hihetetlen nagy fontosságát s az ujsagirócsaládok életébe mélyen belenyúló jelentőségót közvetlenül érezte. Örök emlékezetében marad, amikor édes anyja helyett ő ment az egyesület régi Alkotmány-utcai helyiségébe •'i -.-j'.*•'•: nyugdijáért, amely családja exisztenciájának legközvetlenebb eszközét nyújtotta. Erre kell gondolnia mindenkinek amikor mint tag. vagy mint vezető a nyugdijegyesület szolgálatába áll. Az évi jelentés mindenkit meggyőz arról, hogy az egyesületnek vezetése a legjobb,kezékben ,van. A rombadőlt egyesületnek,s az újságírótársadalomnak Vass József állott élére hatalmas és eros egyéniségével, érezve szive mélyén az egyesületnek fontosságát s diadalra vitte a nyugdíjintézet ügyét. Jjr^yct íXA^^tA^r^dr-^tL^.-=J aj~. /Folytatása következik/ át <T