Napi Hírek, 1929. április/1
1929-04-05 [0200]
huj § L o n d o n,április 5. /Magyar Távirati Iroda./ A Manchester Guardian vezércikke hevesen támadja a kisantant..ak a nemzeti k sebbségek védelme allén tervezet: központi offenzíváját, amely a lap szerint nemcsak a kisebbségi jogokat,^ de a népszövetséget is fenyegeti. Az érdekelt öt hatalom egységes vezetés . -végett Polifiszt, a kiváló görög joMszt, nevezte ki ügyvéd jenek Genfbe. Számitanak a franciák aktív, az olaszok paszsziv támogatásira, a semlegesek közömbösségére, Németország gyengeségere és Chamberlain jóindulatára. A kisantant azt akarja, hogy Európa mai rendjét katonai szövetségekkel a legmerevebb módon kell örökre fenntartani és a népszövetség ezt a rendet sohasem módosithat ja, csak békíthet vagy közvetíthet, de tisztán a mai keretek között. Szerintük a győztesek nemzeti szuverenitása felette áll a népszövetségnek, amelynek nincs joga a mai fegyveres békét valódi békévé változtatni. Szerepe csak aféle politikai békéltető bizottság volna. Ezek szerint a népszövetségnek nemyszabad» akkisebbségek szenvedéseiről tudomást venni. Ezek az érdekelt hatalmak igyekeznek a kisetoségi kérdés tanulmányozására kiküldött hármasbizottsagot megtorpedózni. .' f-ífi/n/Ai^ A cikk ezután hosszasan bizonyítja, hogy a békeszerződések a népszövetség kötelességévé tették a kisebbségek védelmét. Ha a népszövetség itt is csődöt mondana, akkor .Németország aligha maradna tagja a népszövetségnek. Csakis Chamberlain vagy utódja mentheti meg a kisebbségeket jogai/, elrablásától, a szövetségesekit a szószegéstől és a népszövetséget a végső kudarctól. /L/ § L o n d o r,április 5. /Magyar Távirati Iroda./ A Daily News folytatja a jövő háborújáról megkezdett cikksorozatát és ezúttal Alfréd Spendert, Anglia egyik legelső publicistáját és a Westminster Gazette volt főszerkesztőjét szólaltatja meg l aki a béke veszedelmét a jelenlegi francia politika koncepció iában $ítja, amely tipi.us megvalósítása az "Utánam vizözön" gondolkodásmódnak, amelyben kifejezetten számol azzal, hogy a jelenlegi fgyveres béke legfeljebb cs ak/ ember ölt 5n át tarthat, /.egy Spender kimutatja, hogy a mult évszázadok európai történetét a német-francia háborúk sorozata töltötte ki és miután Bis .arck felülkerekedett... a német hegemóniát akarta fegyveres szövetségekkel fenntartani. Most pedig a franciak vették át telj sen változatlanul Bismarck politikáját és ugyanolyar eszközökkel a francia hegemóniát akarják fentartani. Az a celjuk ? hogy Németországot állandóan szolgaságban tartsák, s a keleti és nyugati határokat, .va la fiiint az úgynevezett Ujeurópa rendjét változatlanul fenntartsák. Franciaország azonban" kifelejti számi ásából Oroszországo ., valamint a legfontosabb döntő tényez, t, az Egyesült Államokat. A cikk azt a meggyőz..Sást fejezi ki, hogv Franciaország majd épolyan keservesen lakol, mint annak idején Németország, má 0 eoig talán nem is egy emberöltő múlva. 0TEA K 3 2S^ ' /L/ § L o n d o n.április 5. /Magyar Távirati Iroda./ A bal ti morei fegyházban ké + gonosztevő, aki :tt rablógyilkosság miatt büntetését tölti," olyan talált fel, amelynek se itség'vel majdnem minden költség nélkül lehet előállitani villamosáramot. A gonosztevők egyike előzőleg elektrotechnikus volt, mig a másik elnéle + i uton tanulmányozta a kérdést. Mindketten a fegyház butormühelvében dolgoztak és a fegy/házigazgatóság engedélyével éjszakánként foglalkoztak kisérle tei. kel és ezek céljaira könyveketvalamint műszereket kaptak.A mü tervrajzát elküldték egy washingtoni szabadalmi ügyvivőnek, aki szabadalmaztatta is a készüléket, A találmányt legelőször a fegyház villamosmüveinél fogják kipróbálni; A találmány állítólag évi 70.000 dollárról 1000 dollárra fogja "leszállítani a villamosaram eiőállitás-naft költségeid . / vi 11 amnsmiivfit
