Napi Hírek, 1929. március/2
1929-03-18 [0199]
§ fas hl ûg t o n, március 18. /'"agyar Távirati Ir^da/Brer Elek biró, akinek a minap Bostonben a magyar revizió szükségességére vonatkozó előadásával nagy sikere volt. most a Külpolitikai Társaság /Foreign Policr Association/ filadelfiai ágazatában 600 főnyi hallgatóság előtt megismételte előadását a békerevizióról. Rámutatott a világháborút követő békeszerződésekben valósággal begyökerezett hibákra és igazságtalanságokra, utalt a . fokozódó gazdasági elzárkózásra, a nüvekedo fegyverkezésre es a t kisebbségek szüntelen elégedetlenségére, amelyek mind akadályaid az igazi ^békének és csakis a szerződéseknek a méltányosság, igazságos- ^ sag es békülékenység szellemében való reviziójávai orvosolható. Boér előadásának rendkivül nagy sikere volt. Az előadó hatásának lerontására Pergler, a cseh követség funkcionáriusa, szólalt fel,akit azonban hidegen fogadtak. /MTI/ L§ Hondán, március 18. Az Evening News, Rothermere esti lapja cikket közöl Iloyd George tollából, aki polemizál Churchill emlékiratainak a beketárgyalásokról mondott su?,yos Ítéletével. Ha ma tárgyainők a békeszerződést - úgymond Lloyd George -, müadőn tiz év tolt el az utolsó lövés óta, feladatunk jóval könnyebb volna. Midőn azonban mi négyen találkoztunk T;T ilson párisi lakásának komor szobájában, még alig volt vege a háborúnak, melybon az angol bircdalom egy-millió. franciaország másfélmillió, Olaszország pedig egy-millió embert veszített. Minden utcasarkon sebesültek sántikáltak velünk szemben és a rögtönzött kórházak erkélyeiről sebesültek integettek nekünk, A volt harctereken vezettek bennünket végig, -melyek] . . rcmiaihoz hasonlítottak. 7"S^OÍ6 Ebben a légkörten Franciaország nemcsak basszuért lihegett szenvedései miatt,d$ biztosítékot is követelt a jövőre nézve. Amerika volt leginkább hivatva pártatlan biró szerepére. A béketárgyalások folyamán - folytatja Lloyd George - hirtelen vissza kellett tárnem Angliába egy parlamenti palotaf^rradalom elfojtására, amelyet franciaellenes magatartásom maatt lobbantottak lángra híveim. A franciák közül még Clemenceau mutatott néni mérsékletet. Poincaré j. sokkal engesztelhetetlenebbek voltak és ha tőlük függött(es hiveT) volna, a franciák a Rajna egész balpartját elfoglalták volna. A legsúlyosabb baklövés volt az, hogy Parisban tanácskoztunk^ Wilsünjj midőn útközben meglátogatott engem, egyetértettünk abban, hogy a párisi légkör nem alkalmas abbéké feltételek megbeszélésére, az uj európai hat árok f megállapítás ára }/ midőn azonban Parisba ment, hizelgésekkel levették a lábáról. 'lilson későbbi pálfordulása túlnyomód-részt ráris befolyása nak köszönhető. Paris törte meg ellenállását a sértések és hizelgések ? fenyegetések és udvarlások szokásos vegyülékével. A mérséklő szeren egész terhe az angol delegáció vállaira \árult. A „ Paris és Wilson közötti el keseredett • harcot a Clemenceau-House ezredes'.. " - között megkötött béke fejezte be. Paris győzött és a szegény elnököt Kézon-lábon megkötözték. A végén^már egész Sziléziát Lengyelországnak akarták adni s csak az engcl delegáció szilárdságának köszönhető a népszavazás elrendelése. Lloyd George ezután a jóvátételi határozmányek bizonytalanságával igyekszik kimutatni, hogy maga a békekonferencia sem tekintette magát • hivatottnak arra, hogy az össaes lényeges kérdéseket azonnal eldöntse..» Ebben a_tekintetben igen bölcsen időt adt°k arra, hogy a szenvedélyek kissé lecsillanodjanak^és a pénzügyi problémákat alaposan megvizsgálhassák, A Németország fizetőképességéről alkotott becslést ismételten felülvizsgálták. Egyébként a jóvátételi bizottságot a békeszerződés felhatalmazta,hogy a pénzügyi határozmánytkat időről-időre revideálhassál de az elnök ^ francia volt;, rcinçaré és ezért teljes-en kilátástalan volt tőle revíziót vúrni.
