Napi Hírek, 1929. március/2

1929-03-18 [0199]

/V, § L o n d o n,március 18. /Magyar Távirati Iroda. /Az Observer a népszövetségnek a kisebbségi ügyben hozott halasztó határozatával kapcsolatban megjegyzi, hogy a probléma tagadhatatldn nehézsége még nem lehet mentség arra, hogy a népszövetség mindig csődöt mondjon kisebbségi ügyekben. Berlinben van egy asztaltársaság, amelynek ez a jelszava: "Es muss doch etwas geschehen. A népszövetség jól tenné, ha minél sürgősebben belenyúlna ennek az -asztaltársaságnak kisded játékaiba, * /L/ § L o n d o n, március 18, /Magyar Távirati Iroda./ Mint a Sunday Exoress leleplezéseiből kitűnik, 1919. januárjában a Calais körül állomásozó angol hadseregben veszedelmes zendülés tört ki. amelyet a kézművesek sztrájkja vezetett be. Ezek a rossz bánásmód miatt lázadtak fel. A zendülés elfojtására a főparancsnokság kiküldte Lord Byng tábornokot, a III. hacsereg főparancsnokát, aki jelenleg London rendorféparancsnoka. A tábornok hadosztályával épen akkor ért a helyszínére, amikor a zendülők lefokozták tisztjeiket és katonai szovjetet alakítottak. Lord Byng először a kézművesek sztrájkját szerelte le az igazságos elbánás ígéretével, majd a zendülő frontcsapatokhoz ultimátumszerű parancsot intézett, mire a zendülők 90 százaléka megadta magát, 10 százaléka pedig haditörvényszék elé kerül. A leleplezéseket mindenben megerősíti Canné'J.1, a sztrájkoló kézművesek akkori rezére, aki jelenleg autóbuszvezető Londonban. Cannell a lap képviselője előtt kijelentette, hogy a csapatok azért lázadtak fel, mert a nekik járó élelmiszereket és elvezeti cikkeket nagyrészben női személyek vitték el, mégpedig fényes nappal. Erre a kézműves osztag megtagadta az engedelmességet, előzőleg azonban letartóztatta saját tábornokát. A zendülés tartana alatt a lefokozott tiszteknek és altiszteknek nem volt szabad elhagyni a legénység írásbeli engedélye nélkül a tábort,. /L/ § L o n d o n,március 18. /Magyar Távirati Iroda./ Langdon oxfordi egyetemi tanár, a kiváló archeológus, a Daily Telegraphban azt fejtegeti, hogy az özönvíz minden valószínűség szerint a babyloni Kisch közelében történhetett, Erre engednek következtetni a város közelében folytatott ásatások és erre mutatnak a hagyományok is. Kisch közelében ugyanis a földalatt két lábnyira hatalmas agyagrétegre bukkantak, amelyet csak egy óriási özönvíz sodorhatott oda és amelyben emberi oivilizáció nyomai találhatók. A réteg körülbelül másfélláb vastagságú. A közelben talált felirásokból kitűnik, hogy a város Krisztus előtt körülbelül 3200-ban JrA további ásatások eredményei megerősítik a^szumir, akkád és héber hagyományokat, amely szerint az özönvíz Mezopotámiái-*. öntötte el.